Tavaly a mindennek, csak kedvezőnek nem mondható magyar makrokörnyezet ellenére is sikerült újabb rekordprofitot elérnie az OTP-nek, a 187,5 milliárdos adózás utáni IFRS-eredmény hajszálpontosan megfelel az elemzők várakozásának. (A szám a 100 millió eurónyi külföldi profit miatt még nagyobb lett volna, ha az év végén nem erősödik meg a forint, és ha – egyesek szerint – nem olyan elszánt a tartalékolásban a bank vezetése.) A profit 18,4 százalékkal haladja meg a 2005-ös rekordot. A 2006-os számok az orosz bank eredményét még nem, az ukránét pedig csak november 1-jétől tartalmazzák.
Csányi Sándor, az OTP elnöke örömmel szólt a tavalyi akvizíciókról – Szerbiában három kisebb, Ukrajnában és Oroszországban egy-egy nagyobb, Montenegróban pedig egy piacvezető, de valójában viszonylag kicsi bankot vett az OTP, több mint 1,3 milliárd euróért –, de láthatóan örült azoknak az akcióknak, amelyek nem sikerültek. (A horvát DinersClub és az orosz TAS Kommerszbank túl drága volt, a román kormány által meghiúsított CEC-privatizáción való részvétel pedig a román OTP látványos fejlesztése miatt vált amúgy is okafogyottá.)
Az elemzőket és újságírókat soha nem látott számban felvonultató tájékoztató igazi szenzációja persze nem a tavalyi, még csak nem is a bank által 212 milliárdra becsült idei eredményszám volt, hanem az, hogy Csányi ismét kijelentette: 2010-re elérhető az adózás előtt 2 milliárd eurós eredmény.
Az elemzőket már decemberi, első elhangzásakor is megdöbbentő számhoz (NAPI Gazdaság, 2006. december 6., 7. oldal) a mostani forint–euró kurzus mellett mintegy 425 milliárd forintos nettó eredmény, vagyis 1518 forintos EPS tartozik. Az OTP-csoport effektív adókulcsa jelenleg mintegy 17 százalék, de ez – mivel az új szerzemények többségében a hazainál kisebb az adóztatás – 2010-re akár 16 százalék alá is csökkenhet.
A 2007-es évet illetően a banki terv és az elemzők 210 milliárdos konszenzusa szinte egybeesik, ám 2010-et illetően az elemzők zöme még az OTP „hivatalos”, ám az idei akvizíciók hatásával még nem számoló 345 milliárdos nettó eredménytervét is merésznek tartja.
Csányi Sándor ugyanakkor a NAPI Gazdaságnak elmondta: a 2007-es terv éppen azért visszafogott (lehetne 10 milliárddal magasabb is), mert a bank a világviszonylatban is leggyorsabban fejlődő orosz és ukrán bankpiacon igen erőteljes hálózatfejlesztésbe kezdett. A térségben, továbbá Romániában a bank az idén kétszáz új fiókot nyit (a román hálózat kiépítése 2008 közepére 150 egységnél fejeződik be), és egy új fiók „termőre fordulásához” átlagosan fél évre van szükség. 2008 után viszont gyorsul a profitnövekedés üteme.
A 2007–2010 között megduplázódó profit egyes elemzők szerint nem – vagy csak egészen szélsőséges peremfeltételek mellett – lenne reális (például ha a következő négy évben az ukrán bankpiac összes növekményéből 25 százalékkal tudna részesülni az OTP vagy az orosz piacon három év alatt megnégyszerezné az eredményét). Ugyanakkor tény, hogy az OTP utóbbi 12 éves története már bőven produkált hihetetlen ütemű fejlődést (az eredmény dollárban számolva 1995–2006 között 80 millióról egymilliárdra nőtt).
A befektetőkre láthatóan hatottak az elnök szavai, a papír tegnap 2 százalékot erősödve, 8729 forinton zárt. A bank jó 10 százalékkal ér többet, mint a Mol, holott a két papír 1995-ös bevezetése idején az olajcég még négy OTP-t ért.
Korányi Tamás G.