Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átlépte az ezermilliárd dollárt a kínai tőzsde (sanghaji és a szencseni) kapitalizációja, a jüan pedig erősebb lett, mint a hongkongi dollár – foglalta össze az 1978-ban Teng Hsziao-ping által a nyugati tőke előtt megnyitott, azóta méreteit tízszeresére növelő kínai gazdaság sikersztoriját a Bloomberg.
A kínai piacot a beáramló likviditás ugyanakkor már olyan szintre emelte fel, ami fundamentális szempontból nem tartható.
Az egyik kínai alapkezelő szerint a 160 százalékos tavalyi drágulás után jobb most a piactól egy kicsit távol maradni. A kínai részvények átlagos P/E mutatója jelenleg 34-es, ami az ausztrál és hongkongi 16-os, illetve 14-es P/E mutatókhoz képest nagyon magas szint. A tavaly októberben rekordkibocsátást végrehajtó ICBC (Industrial & Commercial Bank of China) értéke például 77 százalékkal nőtt a papírok piaci megjelenése óta, 226 milliárd dollárra értékelve a céget, amivel a társaság a világranglistán a harmadik helyet foglalja el, megelőzve a patinás HSBC-t is. A China Life Insurance Co. pedig a világ második legértékesebb biztosítójává vált egy nap alatt, amikor e heti első kereskedési napján azonnal megduplázta árfolyamát. A szakértők szerint az elképesztő drágulás és a jelen pillanatban talán tanácsos óvatosság ellenére a kínai gazdaság és a kínai tőzsde továbbra is dinamikusan fog növekedni, amivel rövid időn belül megelőzheti a hongkongi (2100 milliárd dolláros) és a japán tőzsde (4800 milliárd dolláros) kapitalizációját is.
