Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol nyerte a biztonsági gáztárolók létesítésére kiírt pályázatot – adta hírül tegnap a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) Biztonsági Földgáztároló Zrt. A korábbi információk szerint közel 150 milliárd forintos (a mostani ajánlatok alapján állítólag ennél azért kevesebb) befektetést igénylő, 1,2 milliárd köbméteres stratégiai gáztároló megépítésével kapcsolatos műszaki kérdésekről és a vegyesvállalat létrehozásáról a Mollal kezd el tárgyalásokat a készletező szövetség.
A versenyben érintett három fél üzleti titokra vagy a részletes indoklás hiányára való hivatkozással nem adta meg a benyújtott ajánlatok pontos adatait, így azt sem, hogy végül maguknak a gázfogyasztóknak mibe kerül majd a tároló létesítése és fenntartása. Sípos Zoltán, a szövetség sajtófőnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a Mol 6880 pontot, míg a vesztes E.On 5291 pontot ért el ajánlatával a bizottság értékelése szerint.
A legnagyobb különbség az ajánlatokban az volt, hogy míg az E.On a gáztárolót 100 százalékban saját beruházással valósította volna meg, a Mol vegyesvállalati formában, a sajtóban korábban megjelent információkkal ellentétben 62–38 százalékos arányban a készletező szövetséggel közösen hozza majd létre. A Mol a szőregi aktív gázmezőn, az E.On pedig a zsanai, illetve a hajdúszoboszlói kimerült gázmezőkön akarta megvalósítani a tárolót, ahol szemben a Mol verziójával, még szükség lett volna vezetéképítésre is. A szőregi gázmező hátránya viszont, hogy az aktív mezőben még kitermelhető gáz van, ami a tározó létesítése esetén valószínűleg a földben marad.
Ferenc I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a Mol számára ez az üzlet a működő gázmezőt felhasználva is előnyös, sosem mentek volna bele, ha nem az lenne. A Mol számára a közös vállalat létrehozása a beruházás nagyságát csökkenti és ajánlatuk az ajánlott tárolási, szállítási díjat és az üzleti konstrukciót figyelembe véve kedvezőbb volt.
A sajtóban korábban megjelent számok alapján a Mol és a szövetség közös vállalata 12,7 milliárd forint bérleti díjra számíthat, ami a gázárakba is beépül majd (az E.On ennél állítólag alacsonyabb, 10 milliárdos bérleti díjat kért). Ez 10,6, illetve 8,4 forintos köbméterenkénti gáztározási díjat jelent évente, amiből a Mol 6,1, az E.On pedig 8,4 százalékos hozamot remélt a sajtóértesülések szerint, ezt az információt azonban senki nem erősítette meg.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők némiképp érthetetlennek nevezték, hogy miért is folyt olyan nagy harc a két cég között a győzelemért. A több mint 30 évre szóló beruházás hozama ugyanis közel sem elég vonzó, a Mol megtérülési céljaitól messze van és az sem érthető, hogy a korábban eladott gáztárolás üzletbe most miért kíván visszatérni az olajtársaság. A befektetés előnyeként említették meg ugyanakkor, hogy az rendkívül stabil és alacsony kockázatú.
