A húsz első osztályban szereplő tőzsdei társaság 596 milliárd forintos összesített adózott eredménye (igaz, a Zwack és a Danubius szokásához híven adó előtti számot közölt, ám ez az összképet kevesebb mint egymilliárddal módosítja) 153 milliárd forinttal több, mint a tavalyi háromnegyed év – akkor 18 százalékos pluszt jelentő – eredménye.
A növekményt teljes egészében a Mol (+114 milliárd), az OTP (+29 milliárd, még ha a növekedési ráta el is marad az átlagtól) és a Richter (+13l) adja, a kisebb cégek – a mind hátrább csúszó MTelekomot is beleértve – összességében kisebb eredményt produkáltak, mint egy évvel korábban.
Az összesített eredményt már évek óta a Mol – illetve a nemzetközi olajárak szintje – befolyásolja leginkább. Az olajtársaság túlsúlya látszik abból is, hogy már egymaga több profitot termel (306 milliárdot), mint a többi 19 cég együttvéve. Az eredmények negyedét adja az OTP (147 milliárd forint), amely a nehezedő hazai terepen ismét rekordot tudott hozni, még ha az el is maradt a vérmes befektetői várakozásoktól. A Richter 43 milliárdjában pedig már évek óta a mesebeli orosz piaci környezet játszik döntő szerepet.
A középmezőnyben tanulságos a két vegyipari cég romló eredménye. A kivezetés előtt álló BorsodChem 4,5 milliárdja kevesebb mint a fele, a Mol által tartós tőzsdei alvásra ítélt TVK 1,2 milliárdja pedig alig negyede a korábbi értéknek. Mindkét cég esetében a hosszú távú devizahitelek árazása rontotta a pozíciókat. A tőzsdei társaságok összesített pénzügyi vesztesége (57 milliárd forint) egyébként soha nem látott mélységeket ért el.
Nem tudta hozni tavalyi számait a Danubius (adó előtt 2,5 milliárd), a Démász (4,8 milliárd) és az MTelekom (60,3 milliárd), bár egyiküknél sem érte el az elmaradás a 10 százalékot. A tulajdonost váltott Synergon a tavalyi halvány többlet után enyhe mínuszba fordult (–162 millió), ugyanez történt a tavaly 12 milliárdos tőkeinjekcióhoz jutott Fotexszel is (–216 millió forint). Utóbbi bőséges pénzvagyona ellenére pénzügyi veszteséget is kimutat.
A tavaly még kissé veszteséges, azóta kettévált Graphisoft külön-külön is nyereséges, a szoftvercég 786 milliós profitja a régi időket idézi. Az Inter-Európa 3,4 milliárdos kilenchavi eredménye önmagában is rekord, igaz, ebben az eladott FHB-részvények csaknem másfél milliárdos haszna is benne van. Az FHB maga a tavalyinál hetedével rosszabb, de az első két negyedéhez képest jó eredményt (5,6 milliárdot) ért el. Dinamikusan nőtt a korábbi éveket éppen hogy csak átvészelő Linamar eredménye (1,8 milliárd).
Az olcsó és drága papírokat áttekintve kiderül, hogy ami tavaly olcsónak számított, azt kitartóan vették a befektetők (Rába, Pannonplast, Fotex). Mára – a Rábán kívül – már nincs olyan papír az A kategóriában, amely ne érné meg legalább a könyvértékét. A legdrágább évek óta az FHB, bár itt növekedési prémiumról már nemigen lehet beszélni (annál inkább privatizációs spekulációkról), az OTP relatív olcsóbbodását pedig a profitnövekedés lassulása magyarázza. A húsz társaság idei várható eredménye 780 milliárd forintra tehető, így a magyar tőzsde átlagos P/E értéke alig haladja meg a 9-et. Igaz, a Mol nélkül az átlag 12 fölé emelkedne, ám európai összehasonlításban ez sem tűnik soknak. Persze februárig még sok minden történhet...
Korányi Tamás G.