A piac már annyira hozzászokott az újabb és újabb OTP-rekordokhoz, hogy a tegnap közzétett 53,6 milliárdos negyedéves és 146,5 milliárdos háromnegyed éves profitot tartalmazó gyorsjelentés nem hatotta meg, a vezető bankpapír másfél százalékos esés után 7400 forinton zárt. Spéder Zoltán alelnök elégedettebb volt saját bankja eredményeivel, a profit még a 6,1 milliárd forintra rúgó egyszeri tételek levonása után is magasabb, mint az idei első két negyedévben. Mindezek fényében az alelnök reálisnak nevezte a bank idei, 184–185 milliárd forintos eredménytervének elérését. (Megfigyelők szerint a terv elérése még az egyszeri tételek nélkül is sikerülhet.)
Az OTP jelentéséből kiderül, hogy a bank még nem nagyon érzi a Gyurcsány-csomag negatív hatását.
A kamatmarzs a swapokat is figyelembe véve a harmadik negyedévben 1,95 százalékkal, 7,18 százalékra emelkedett, igaz, a másik oldalon ezt 17,7 milliárd forintos árfolyamveszteség ellensúlyozta. Az augusztusi kamatadó-elkerülő roham magát az OTP-t részben elkerülte. Míg országosan 318 milliárd forintot vontak ki a bankokból, a lakosság 464 millió forintért vásárolt befektetési jegyeket. Az átrendeződésből az OTP Alapkezelő nem jött ki szerencsésen, piaci részesedése – ami egy éve még majdnem 40 százalék volt – 25 százalékra csökkent. (Ennek ellenére 1,2 milliárddal növelte nyereségét az utolsó három hónapban.)
Az OTP-csoport piaci részesedése a magyar bankszektorban a mérlegfőösszege alapján 24,4 százalék (majdnem egy százalékkal több, mint tavaly), a lakáshiteleknek azonban már „csak” 42, a fogyasztási hiteleknek pedig 25 százalékát mondhatja magáénak.
A legnagyobb leányvállalat, a 16,2 milliárdos kilenchavi eredményével a csoportszintű profit kilencedét adó DSK piaci részesedése Bulgáriában hasonló az OTP hazai pozíciójához. Mérlegfőösszeg alapján 14,7, lakossági betétek terén 22,5, lakossági hitelek terén 37 százalékos szeletet birtokol. A horvát bank az ottani bankszektor 3,5, a szlovák 3,1 százalékát adja. Utóbbi két leánybank sorsa még nem dőlt el, Spéder Zoltán – amellett, hogy kiemelte az OBS javulását – utalt arra, hogy méretük nem illik bele az OTP üzleti modelljébe. A csoport októberben gyarapodott az orosz Invesztszberbankkal (a 96,4 százalék 373 millió euróba került), illetve a szerbiai Zepter Bankával (a 75 százalék 41,3 millió euró volt). A negyedik negyedévben kell kifizetni a Raiffeisen Ukrainét és a montenegrói CKB-t, így az év végére a finanszírozásra felvett 1,3 milliárd eurót teljes egészében felhasználják.
A három kötvényre az OTP jövőre 65 millió euró kamatot fizet. Spéder Zoltán a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy az új bankok eredmény-hozzájárulása már 2007-ben meg fogja haladni a 14 milliárd forintos finanszírozási összeget, bár az is tény, hogy tavasszal még 10 milliárdos kamatköltséggel számoltak. Az orosz és ukrán leánybank lehetőségeit Spéder Zoltán egy megdöbbentő adattal érzékeltette: a lakáshitelek az idén Oroszországban 92, Ukrajnában 95 százalékkal gyarapodtak és hároméves távlatban is elérheti növekedési ütemük Oroszországban az évi 50, Ukrajnában az évi 70 százalékot. Az utóbbi piacon az OTP bankja jelenlegi 5 százalékos lakáshitel-piaci részesedését 2009-re 10 százalékra akarja emelni, úgyhogy bőven nyílik tere a dinamikus növekedésnek.
Korányi Tamás G.