Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Alig egy hónappal ezelőtt került a Budapesti Értéktőzsde élére. Hogyan telt ez az időszak?
– Sok munkával és – bár a tőkepiac és azon belül a tőzsde nem ismeretlen számomra – sok ismerkedéssel. A BÉT ugyanis jelentős kihívásokkal küzd: a stratégiaalkotás, új termékek bevezetése, valamint a jövőre bevezetendő uniós direktívának, a MiFID-nek való megfelelés komoly munkával jár. Nekem személy szerint a már folyó projektekbe kellett bekapcsolódnom, hiszen a napi működést a vezetőváltás nem akadályozhatta.
– Az ön által említett sorrendben haladva, a Bécs–Budapest–Varsó tengelyre épülő kelet-közép-európai tőzsdeszövetség terve egyelőre megakadni látszik. Milyen hatással van ez a BÉT stratégiájára?
– A tőzsde vezetése nemrég olyan döntést hozott, amelynek értelmében külső tanácsadó segítségével vizsgáljuk meg a más tőzsdékkel való együttműködés lehetőségét a régióban. Ebbe természetesen Varsó is beleértendő. Persze itt figyelembe kell venni azt is, hogy az állami tulajdonban lévő lengyelországi börze esetében egyelőre nincs döntés: milyen irány mentén képzelik el a fejlődést. Ugyanakkor véleményem szerint ők sem maradhatnak ki valamilyen partneri kapcsolatból középtávon. Akárcsak Budapest vagy Bécs, Varsó is rá van kényszerítve arra, hogy szövetségeseket keressen. A tendenciák ugyanis ilyen irányba mutatnak. Igaz, a mi régiónkban egyelőre csend van, de tőlünk nyugatra szinte hetente hallani fúziós tervekről, felvásárlásokról. A stratégiai partnerkeresés szinte az összes európai tőzsdére jellemző. S bár a régión belül tényleg Varsó a legnagyobb piac, így az egyik legkelendőbb „menyasszony”, ugyanakkor a lengyelek nélkül is szükséges szövetségben gondolkodnunk.
– Milyen szempontok alapján vizsgálják a partnereket?
– Az együttműködést egyrészt lehet vizsgálni költségoldalról is, tehát hogyan lehet olcsóbban üzemeltetni a tőzsdéket, optimalizálni a működési kiadásokat. Ez utóbbi különösen a MiFID kapcsán lehet fontos. Érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy a másik szereplő mit tud hozzátenni a kapcsolathoz a volumennövekedés területén. A partnerség célja tehát a hatékonyabb, olcsóbb működés és többletforgalom elérése.
– A hatékonyság növelése indokolja a vertikális integrációt is?
– Igen, ennek a területnek változatlanul kiemelt figyelmet szentelünk, bár az elmúlt időszakban itt nem éppen a BÉT elképzelései szerint alakultak a dolgok. Továbbra is fenntartjuk azt az elképzelésünket, hogy rengeteg szinergia rejlik abban, ha szorosabbra fűzhetnénk a kapcsolatot a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-vel (Keler). Ezt persze nehezíti az, hogy a lépés a kormányzat részéről jogszabály-változtatást igényel.
– A befektetők ezek mellett feltehetően annak is örülnének, ha bővülne a kínálat. Az idén ismét több tőzsdei részvény távozik a parkettről, mint ahány bevezetésére sor kerül...
– Sajnos a kivezetésre kerülő részvények között több kifejezetten likvid papír is van, míg az új társaságok iránt egyelőre nem túl nagy az érdeklődés.
A BÉT a maga részéről nagyon sokat tesz azért, hogy egyre több részvény kerüljön a parkettre. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy behatároltak a lehetőségeink: kevés olyan potenciális cég van, amely alkalmas a tőzsdei jelenlétre és a tulajdonosaik is ilyen elvárásokat fogalmaznak meg. Mi mindenesetre azt szeretnénk, ha jövőre egy nagyobb kapitalizációjú és két-három kisebb új cég jelenne meg a tőzsdén, közülük olyanok, amelyek érdemi forgalmat is generálnak. Ezenfelül nemcsak hazai, hanem nemzetközi társaságokat is szeretnénk behozni a BÉT-re: ezt megkönnyítheti, hogy kereskedési rendszerünk alkalmas akár az euróban történő árfolyamjegyzésre is.
Nem szabad ugyanakkor azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzetközi példák alapján már ma is számos olyan piac van, ahol nem az azonnali részvényforgalom adja a volumen zömét.
– A BUX ETF tervezett kereskedését is ez indokolja?
– Valóban, a fejlett tőzsdéken igen sikeresen teljesítő indexkövető alapok mintájára a BUX ETF bevezetését decemberre tervezzük. Az előkészítő munkák gőzerővel folynak, a termék kibocsátója az OTP Alapkezelő Rt. lesz és az árjegyzői feladatokat az OTP Bank Nyrt. látja majd el. A BUX ETF segítségével a befektetők gyakorlatilag a kosárban szereplő összes papírba fektetnek be a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb módon. Ez utóbbi két tulajdonság miatt reményeim szerint nálunk, a BÉT-en is szép sikert érhet majd el a termék.
Összegezni kívánjuk az áprilisban elindított aranykereskedelem kapcsán is az eddigi tapasztalatokat, hogy tanuljunk az esetleges hibákból, és megnézzük, mit kell és lehet másképpen csinálni, s ha szükséges, átalakítsuk a terméket a nagyobb likviditás reményében. Emiatt is fontos az ETF-ek megjelenése, hiszen ha sikeres lesz a BUX-alapú termék, az felveti a lehetőségét más, akár az aranyra vagy más regionális indexekre vonatkozó további termékfejlesztéseknek.
A tőzsde az ETF-ek bevezetésétől függetlenül is komoly lehetőséget lát az áruszekcióban, bár a korábban bejelentett uráli olajkontraktusok bevezetése – éppen az aranypiaci tapasztalatok miatt – egyelőre nincs napirenden. Mindemellett jelenleg is folyik az árampiaci és a szén-dioxid-kvótával való kereskedelem feltérképezése. Igaz, ezeken a területeken több szabályozási probléma is van. Például a jelenlegi törvényi előírások – amelyek tételszerűen tartalmazzák a megengedett termékek körét – szerint ugyanis a szén-dioxid-kvótát nem lehet tőzsdei áruként értelmezni: így pedig a Keler nem tudja elszámolni a terméket, a befektetési szolgáltatók pedig nem kereskedhetnek vele.
– Az utóbbiak alapján látható, hogy a tőzsdeélénkítéshez partnerek is kellenek. Milyen a viszony például az állammal?
– Az eddig tapasztalatok alapján, röviden összefoglalva: aktív és jó. Így a javaslatainkat illetően, ha mérsékelten is, de optimista vagyok. A többek között a BÉT által kidolgozott nyugdíj-előtakarékossági számla, a nyesz után komoly esély van arra is, hogy jövő év elejétől élni fog a hosszú távú befektetési számla konstrukciója is. Elképzeléseink szerint az új számlán elhelyezett befizetések legalább háromévi befektetése esetén az elért kamatbevételek és árfolyamnyereség után a befektetőnek nem keletkezne adófizetési kötelezettsége.
A vállalatoknak pedig az lehet fontos, hogy ismét elérhető a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 milliós keretösszegű pályázata, amellyel anyagilag is támogatják a tőzsdei bevezetésre készülő társaságokat. Javaslataink szerint egyébként hosszabb távon ismét szóba kerülhet állami vállalatok tőzsdei privatizációja vagy akár olyan cégek tőzsdére vitele, amelyeknél törvényi kötelezettség a tartós állami tulajdon. Sőt segítséget kapunk külföldi road-show-inkhoz is, legutóbb Brüsszelben az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-val közös szervezésben mutatkozhatott be a külföldi befektetőknek a BÉT és több kibocsátó is.
– A BÉT maga is számos dolgot tesz a tőzsdei jelenlét és a részvénykereskedelem népszerűsítéséért...
– Az előbbit szolgálja a Tőzsdeképes Cégek Klubja, ahol a potenciális érdeklődőknek adunk tanácsokat, szervezünk előadásokat: milyen is tőzsdei részvénytársaságként működni. De számos programunk van a megtakarítási formák között még igen alacsony szintet képviselő részvénybefektetések népszerűsítésére is. Az ország nagyvárosaiban nyílt napokat szervezünk, ingyenes tanfolyamokon mutatjuk be a tőkepiacok működését. Az utóbbi szempontból kiemelten fontos az Öngondoskodás Alapítvány tevékenysége is, amelynek köszönhetően egyre több középiskolában zajlik a pénzügyi ismeretek oktatása. Emellett igen sikeres a példátlan piaci összefogás eredményeként megvalósuló tőzsdejáték, a Tőzsdemágus: a játékba eddig több mint 27 ezer játékos kapcsolódott be. Persze a hazai befektetési kultúra gyökeres változása években lesz mérhető, de a BÉT hosszú távon gondolkodik.
