Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A devizapiac sokkal jobban követi le a hazai gazdasági és a politikai eseményeket, mint az állampapírpiac. A makrogazdasági problémák ellenére idén a befektetői bizalom lényegében folyamatos volt a magyar állampapírok iránt, igaz, ehhez vélhetően jelentősen hozzájárult a kamatok alakulása is. Az év közepe óta bekövetkezett, több lépésben végrehajtott 200 bázispontos jegybanki kamatemelés után kialakult jelenlegi 8 százalékos alapkamat láthatóan ellensúlyozza a magasabb országkockázatot. Ráadásul a devizapiaccal ellentétben itt sokkal kevesebb a spekuláns, így az aktuálpolitika történései sem olyan mértékben hatottak.
Mostanra a forint/euró kurzus közel féléves teljesítménye során – megjárva a 280 forint feletti csúcsot – ismét a tavaszi 260 forint körüli árfolyamokra tért vissza, az állampapírpiacon viszont a külföldiek nem protestáltak eladással a gazdasági bajok ellen. Az állomány április elején érte el – 2844 milliárd forinttal – a mindenkori legmagasabb értékét, jelentős visszaesés csupán két komolyabb összegű – áprilisban és augusztusban is mind a kétszer mintegy 150 milliárd forintos – állampapír-lejáratnak volt köszönhető, ahonnan a folyamatos vételi megbízások eredményként ismét a korábbi szintekre tornázta fel magát. Az október 31-ei 2761 milliárd forintos záróállomány jóval magasabb, mint az évindító 2539 milliárd, a külföldi befektetők tehát bíznak a reformokban és hosszabb távon gondolkodnak. Ezt az is alátámasztja, hogy az átlagos hátralévő futamidő 4 és fél év közelében áll.
