Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága tegnap döntött arról, hogy az utolsó, még állami kézben lévő Mol-részvénycsomagot teljes egészében a hazai befektetőknek ajánlja fel. Az 1 millió 893 ezer 476 darab Mol-részvény az alaptőke 1,73 százalékát teszi ki, jelenlegi tőzsdei áron több mint 38 milliárd forintos értéket képvisel. A belföldi magánszemélyek a jegyzés során előnyt fognak élvezni az allokációnál. Ezenfelül a jegyzés során kárpótlási jegyet is fel lehet majd használni, illetve egyéb kedvezményeket is kaphatnak a befektetők. Ha mindezek után a 38 milliárd forintot meghaladó értékű részvénycsomag nem kel el teljes egészében, a lakossági igények kielégítése után a fennmaradó részvényeket tőzsdei aukció keretében adhatják el.
A teljes értékesítést az ÁPV korábbi pályázatán győztes HVB Bank Zrt. vezényelheti le, ő dolgozhatja ki a részvényértékesítés részletes feltételeit. Az ÁPV tervei szerint a Mol privatizációs lépései között nem túlzottan nagy, a hazai befektetőknek szánt eladások között viszont egyértelműen a legnagyobb tranzakció még az idén megtörténik (eddig a hazai befektetőknek eladott legnagyobb rész is csak 15 milliárd forintot jelentett).
Szkeptikusan fogadta az ÁPV terveit Vágó Attila, a Concorde Értékpapír szakértője.
Szerinte az 1,73 százalékos csomag lenne az eddigi legnagyobb magyarországi kisbefektetői kibocsátás, aminek legfeljebb felét „vehetik fel” fel a kisbefektetők. A többit vélhetően „ötletes megoldások” révén értékesítik majd, azaz vagy a kibocsátás szervezője vásárol, hogy aztán több részletben túladjon a papírokon, vagy más intézményi befektetők fognak vásárolni. Könnyen lehet, hogy a későbbiek során bizonyos pakettek külföldi befektetőknél landolnak – tette hozzá.
„Ha hiszünk abban, hogy megfordul vagy legalább stabilizálódik az olajár, és összejönnek a Mol külföldi akvizíciós tervei, akkor nem rossz befektetés a részvény” – fogalmazott Vágó, ám aláhúzta, egyelőre nincs információ az árról. A régiós példák alapján úgy tűnik, hogy az ösztönzők révén (idehaza ilyen lehet a kárpótlási jegyek bevonása) mostanában a kisbefektetők a piaci ár alatt juthatnak olajrészvényhez. Az INA-privatizációban legalábbis ez a helyzet, ott ugyanis névértéken adják majd a papírokat – mondta a szakértő. A sok olcsó részvény viszont a tőzsdei árfolyamra hathat negatívan (igaz, ez a Mol közkézhányadához képest csekély pakett).
