Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Stratégiai befektetőé lehet a NIS 25 százaléka. A szerb kormány döntése értelmében az ország vezető olajvállalatának vevője megkapná a menedzsmentjogokat is, az állam csak a stratégiailag fontos döntésekben tartaná meg vétójogát. A vevőnek ez összesen mintegy 500 millió eurójába kerülne, részben vételár, részben a cégbe történő beruházás formájában – jelentette az MTI-Eco. A korábbi információk arról szóltak, hogy a privatizáció második szakaszában az állam részesedése 21 százalékra csökkenne, a stratégiai partner pedig 49 százalékra növelhetné részesedését, míg a dolgozók és kisrészvényesek 30 százalékot birtokolhatnának. A NIS iránt több jelentős térségbeli szereplő is érdeklődött már, többek között a Mol, az orosz Lukoil, az osztrák OMV, a brit BP és a Shell, a szlovén Petrol, valamint az orosz Gazprom is.
Eközben a Mol a Gazprommal társulva az év végére közösen kidolgozza a Kék Áramlat–2 nevű gázvezeték megvalósíthatósági tanulmányát – jelentette ki Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója Vlagyimir Putyin elnöknek csütörtökön este Szocsiban. Az Oroszországot a Fekete-tenger alatt Törökországgal összekötő Kék Áramlatot a Gazprom Görögországon át egyrészt Itália felé, másrészt Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria felé, harmadrészt talán (Dél-Anatóliából) Izrael felé kívánja meghosszabbítani különböző partnerekkel. A Gazprom és a Mol vezetői júniusban Budapesten írtak alá megállapodást egy olyan közös tulajdonú projektvállalat létrehozásáról, amely felméri a Kék Áramlatot a Balkánon át Észak-Olaszországig meghosszabbító vezeték megvalósíthatóságát.
