Novemberben indulhat az INA-kibocsátás. A horvát kormány a társaság alaptőkéjének 15–17 százalékát kitevő részvénycsomagot szeretne eladni részvényenként 900 kunás (154 dolláros) áron, összesen mintegy 1,35–1,53 milliárd kunáért. A részvényeket a nyilvános értékesítés után mind a zágrábi, mind a londoni értéktőzsdére be kívánják vezetni. A horvát kormány bejelentéséből kiderült az is, hogy az értékesítés során a horvát állampolgárok kedvezménnyel vásárolhatnak a részvényekből (ennek mértéke nem derült ki) 38 ezer kunás vásárlásig, továbbá a jegyzés során előnyben részesülnek az intézményekkel szemben. A társaság részvényeiből egyébként 7 százalékot már kiosztottak a balkáni háború veteránjainak, további 7 százalékot pedig az INA dolgozóinak szeretnének adni az értékesítés lezárultát követő hat hónapon belül.
Damir Polancec horvát miniszterelnök-helyettes csütörtökön arról is beszámolt a horvát hírügynökségnek, hogy az INA-ban 25 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Molt már tájékoztatták a nyilvános értékesítésről, és ebben számítanak is a kisebbségi tulajdonos teljes együttműködésére. A horvát lapok viszont úgy tudják, hogy a Mol még a nyilvános kibocsátás előtt szeretné növelni részesedését az INA-ban, és erről tárgyalásokat is folytat a horvát kormánnyal.
A magyar Mol és a horvát INA eközben együttműködési szerződést írt alá: földgázmezők után fognak kutatni a két ország határán, a Podravska Slatina és a baranyai Zaláta község mintegy 50 négyzetkilométernyi területén. Az INA és a Mol egy régiós kutatási modellt dolgozott ki a Dráva-medence határ menti területeire, amely további új programok kidolgozását is támogatja. A közelmúltban pedig szerződést írtak alá a magyarországi Vízvár-Észak gázmező közös fejlesztéséről és annak a horvát szállító-feldolgozó rendszerrel történő összekapcsolásáról.
