Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíj-előtakarékossági számla, a NYESZ után újabb termékkel állt elő a tőzsde és két hazai tőkepiaci szervezet: a hosszú távú lakossági megtakarítások növekedését ezúttal adómentességgel szeretnék ösztönözni. A Budapesti Értéktőzsde, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) által kidogozott javaslat szerint az úgynevezett Hosszú Távú Befektetési Számla segítségével a tartós, legalább hároméves megtakarításokon elért tőkejövedelem adómentes lenne. Azt a tőzsde és a két másik szakmai szervezet is elismeri: a fiskális stabilizációs célokat szem előtt tartva érthető és elfogadható – hiszen Európában is ez az általános gyakorlat –, hogy a kormányzat a tőkejövedelmeket a közteher-viselési rendszerbe bevonja és adóztatja. Ugyanakkor Magyarországon a lakossági megtakarítások aránya, az öngondoskodás igen alacsony szinten áll. Az árfolyamnyereség-adó és a kamatadó bevezetése a jelenlegi helyzetet csak tovább rontja, hiszen hátrányosan érinti az egyébként sem megfelelő mértékű lakossági megtakarítási hajlandóságot.
A tervek szerint az új számlán elhelyezett befizetések legalább háromévi befektetése esetén az elért kamatbevételek és árfolyamnyereség után a befektetőnek nem keletkezne adófizetési kötelezettsége – mondta Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök az elképzelést ismertető tegnapi sajtótájékoztatón.
Természetesen a jövedelmek 3 évnél korábbi kivételekor a befektető nem mentesülne az adófizetési kötelezettség alól. Maga az új számla pedig optimista esetben már január elsejétől indulhatna.
A befektető nem a konkrét értékpapírok megtartása alapján mentesülhetne az adófizetés alól, hanem a befektetni kívánt befizetett összegek időpontjától függően. Egyébként a NYESZ-hez hasonlóan, ez is egy speciális termék lenne, a számlán csak az EU- és OECD-tagállamokban kibocsátott befektetési jegyeket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tőzsdei részvényeket és származtatott termékeket lehetne tartani. A tőzsdei árfolyamnyereség-adóhoz hasonlóan az adót nem a szolgáltató, hanem a befektető vallaná és fizetné be a szolgáltató igazolása alapján. (Amennyiben a számlatulajdonos a befektetéseken keletkezett nyereségét ki szeretné venni a 3 éves időperióduson belül, a kivét egyéb jövedelemnek minősülne, amely után a szja szerint adózna.)
A javaslatcsomagot a BÉT tegnap már be is nyújtotta a miniszterelnöknek. Szalay-Berzeviczy egyébként bízik a kedvező fogadtatásban, egyrészt a témában már folytattak tárgyalásokat a kormányzat illetékeseivel, akik általánosságban eddig is támogatták a hosszú távú megtakarítások ösztönzését, másrészt – mint kifejtette – mindez az államnak nem kerül pénzébe, hiszen csak lemondana egy olyan adóról, amely eddig sem állt rendelkezésére.
