Minden eddiginél nagyobb három hónapos (46,7 milliárd), illetve hathavi (93 milliárd) profitról adott hírt az OTP féléves gyorsjelentése, ám a befektetői aggodalmak eloszlatására sem a valóban jó számok, sem Spéder Zoltán – az akvizíciók és a megszorító csomag együttes hatását elemző és a további növekedési sztorit felmutató – délutáni befektetői konferenciája nem volt elegendő: a vezető bankpapír mindössze 6052 forinton zárt. Az eredmény mintegy 70 százalékát az anyabank adta (ez elsősorban a fogyasztási hitelek éves szinten 42, a lakáshitelek 19 százalékos bővülésének volt köszönhető), de mind jelentősebb a bolgár DSK hozzájárulása (féléves adózott eredménye 10,5 milliárd forint volt).
Az eredmény szerkezete némileg átalakult: a 284 forintos június végi eurókurzus miatt a swap-ügyletek a kamatbevételeket csökkentették (csaknem 4 milliárdos csökkenés a tavalyi második negyedévhez képest), míg a devizaárfolyam-nyereség ezt kompenzálta. A gyenge forint felértékelte a külföldi érdekeltségek eredmény-hozzájárulását is. A tervezettnél jóval kisebb céltartalékolás, illetve tartalékfelszabadítás is jól jött a negyedévben.
A múltnál jobban érdekelte az elemzőket a jövő. Spéder Zoltán alelnök a megszorító csomag OTP-eredményre gyakorolt várható hatását 5–10 százalékra tette, és úgy vélte: 2013 előtt nem reális az euró bevezetése. Az OTP elemzői az alapkamatot a korábban jelzett szintnél 150–200 bázisponttal, az euró kurzusát 15–20 forinttal várják feljebb 2010-ig, mint tavasszal. A háztartások bérből származó nettó jövedelme az OTP szerint csak 2010-ben érheti el a 2005-ös szintet, jövőre 3 százalékkal eshet vissza a fogyasztás és ennél jóval nagyobb mértékben a megtakarítási hajlandóság.
A csomag hatására jövőre az OTP eredménye 9, 2010-re 25 milliárd forinttal lehet kevesebb az áprilisi közgyűlésen elfogadott középtávú tervben foglalténál. A bank eredménynövekedési rátája az akkor tervezett 15 százalék helyett csupán 12 százalék lehet.
Ugyanakkor a tervezett akvizíciók – mint Spéder Zoltán és Wolf László elmondták – bőven kompenzálják a csomaghatást, így „megmarad a növekedési sztori”. Az OTP idén – a CEC nélkül – 1,3-1,4 milliárd eurót költ vásárlásokra, mert úgy véli, sok esetben soha vissza nem térő lehetőségekről van szó. Ugyanakkor tud mértéket is tartani: ezt jelzi, hogy az ukrán TAS Kommercbank már nem szerepel a célpontok között.
Wolf László két új célpontot is említett: a montenegrói CKB mellett a bolgár DZ Bank is szerepel a bevásárlólistán. A DSK hatodának megfelelő középbank 100–150 millió euróba kerülne és erősíthetné az OTP amúgy is piacvezető bolgár pozícióit.
A CEC nélkül az akvizíciók finanszírozására elegendőnek tűnnek a különböző, tőkeemelést nem igénylő pénzügyi eszközök, beleértve a 18,2 millió darab saját részvény nagy részének eladását is. (Spéder utalt arra, hogy valamennyit megtartanak, már csak az opciók miatt is...) Ha viszont az OTP megveheti a CEC-et – aminek nem biztos, hogy mindenki örülne a Nádor utcában – elkerülhetetlen a tőkeemelés. Ennek mértékét Spéder ugyan nem árulta el, de utalt rá, hogy legfeljebb 5-6 százalékkal hígulna a jelenlegi részvényszám, és középtávon a CEC javítaná az EPS-t. A BAWAG esetleges megvásárlása ugyanakkor – bár az OTP minden, a térségben szóba jövő akvizíciós lehetőséget közelről vizsgál – kizárható, mint Spéder fogalmazott: nincs a prioritások között. (Az OTP év végére várható, osztalékot levonva mintegy 2,5 milliárd eurós saját tőkéjét éppen eléggé megterhelik az eddigi vásárlások...)
Az új szerzemények, különösen az igen jól teljesítő ukrán és orosz bank jövőre már 32 milliárd forinttal javítják az OTP eredményét, miközben a vásárlások finanszírozása 9 milliárdot igényel. A középtávú tervek szerint a 2010-re várható 345 milliárdos nettó eredményből – a finanszírozási költségeket is figyelembe véve – 52 milliárd forint lesz a 2006-os vételek hozzájárulása. Ha a CEC marad másnak, és elmarad a részvények hígulása, 2010-ben az addigra már valóban a régió egyik vezető bankjává váló OTP részvényenkénti eredménye elérheti az 1200 forintot. Hogy ez milyen árfolyamra lesz elegendő, majd kiderül...
Korányi Tamás G.