Kedd óta folynak a tárgyalások Bukarestben a román kormányzat és a CEC-re pályázó két bank, az OTP és a görög Etniké Trapeza között a vásárlási szerződés feltételeiről. Román lapértesülések szerint árnyalatnyival talán a görögök tűnnek esélyesebbnek, mivel nagyobb a tőkeerejük és – szemben a magyar aspiránssal – az utóbbi hónapokban nem vásárolták túl magukat.
A NAPI Gazdaság értesülései szerint az OTP – bár rendkívül komolyan veszi a román bankszektort számára végre érdemben megnyitó lehetőséget – inkább fukar, mint túlzottan bőkezű végső ajánlatra készül. Ennek csak egyik oka, hogy valóban túlköltekeztek (a három szerb, orosz és ukrán bank eddig 1,2 milliárd euróba került és még futnak egy újabb ukránért), a másik, hogy a CEC nem annyira vonzó falat, mint például a Raiffeisen Ukraine volt. Megfigyelők szerint az 1400 egységből álló hálózatból legfeljebb 8-900-at érdemes megtartani, a tömeges bezárások ugyanakkor komoly költségtételt jelentenek. A bank informatikai rendszere is megérett az alapos fejlesztésre. Érdemi eredményjavulásra a következő két-három évben aligha lehet számolni a CEC-től, miközben például a 650 millió euróba került, minden másnál drágább ukrán bank idén lehet, hogy 55-60 millió euró profitot hoz.
Az ukrán leány vételárát novemberben kell kifizetni a Raiffeisennek, így az OTP vezérkara már aktívan törheti a fejét a finanszírozás módozatain. A modern pénzügyi eszközök széles skáláján válogathatnak. A csaknem 20 millió saját részvény eladása szinte biztosra vehető, ám az is bizonyos, hogy nem öntik a piacra a 120 milliárd forint értékű pakettet. Ha nem sikerül megszerezni a CEC-et (ezt a fordulatot az elemzők többsége amúgy sem tekintené tragédiának...), az OTP – mint értesültünk róla – nem folyamodik részvényhígulással járó tőkebevonáshoz, vagyis – kicsit leegyszerűsítve – nem lesz részvénykibocsátás.
Korányi Tamás G.