Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bíróság előtt lesz kénytelen megvédeni az aranyrészvénnyel kapcsolatos jogi szabályozását Olaszország, miután az Európai Bizottság azt a közösségi törvényekkel ellentétesnek találta. Az EU megítélése szerint ugyanis az államot egyes privatizált cégekben különleges jogokhoz juttató – a legfontosabb kérdésekben vétójogot biztosító – értékpapír léte sérti az EU két alapszabadságát, a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát.
A bizottság emellett a magyar szabályozással is elégedetlen, ezért felszólította hazánkat annak megváltoztatására. Az aranyrészvény eddig 31 privatizált cégben juttatta szavazatelsőbbséghez a magyar államot, ami azt jelenti, hogy a társaságok közgyűlésén az állam megvétózhat fontos, stratégiai döntéseket. Az EU-csatlakozási tárgyalásokon a kormány vállalta, hogy a belépésig módosítja a jogszabályt. 2004 tavaszán tárgyalt is a törvényjavaslatról az Országgyűlés, brüsszeli megállapítás szerint azonban a folyamat elakadt, olyannyira, hogy azóta többször is éltek az aranyrészvény biztosította lehetőségekkel és még tavaly is vezettek be különleges jogokat.
A most megindított bizottsági eljárás keretében Budapestnek két hónapja van arra, hogy megfelelően módosítsa a törvényeit, ennek hiányában az Európai Bizottság az EU luxemburgi bíróságához fordulhat.
Pedig hosszú huzavona után július elsejével új szabályozás (a gt. módosítása) lép életbe hazánkban is, ami lényeges változásokat hoz az aranyrészvényre vonatkozó törvényekben is.
Az új szabályozás két lényeges ponton kíván változtatni a jelenlegi helyzeten: az alapszabálynak tételesen fel kell sorolnia azon kérdéseket, amelyek esetében a közgyűlési döntéshez az aranyrészvénnyel rendelkező részvényes hozzájárulása kell, ha pedig valamennyi közgyűlési döntéshez szükséges ezen hozzájárulás, akkor ezt kell tartalmaznia az alapszabálynak. Egy korábbi törvényjavaslat szerint ráadásul az állam csak akkor élhetne vétójogával, ha a részvénytársaság döntése a közrendet, a közbiztonságot vagy az ellátás biztonságát közvetlenül veszélyeztetné. Ha pedig az állam vétót emel valamely döntés ellen, ezt köteles lesz indokolni és a vétóval szemben bírósági jogorvoslat vehető igénybe.
Kóka János gazdasági miniszter az MTI azon kérdésére, hogy hogyan reagált a bizottság felszólítására a kormány, elmondta: „vizsgáljuk a megoldást, ám Magyarország pozíciója világos, a közszolgáltatásoknál elsősorban a fogyasztók és a magyar piac védelme érdekében hazánk ragaszkodik az aranyrészvényhez”. Hozzátette, a kormány néhány héten belül kialakítja álláspontját a kérdésben.
