Az elmúlt hónapokban nem sokan számítottak ilyen jelentős mértékű forintgyengülésre, így az elemzők egyelőre ezek hatásával sem számoltak. A tőzsdei cégeket korábban érintő elemzői átminősítések, célárfolyam-módosítások is inkább a globális feltörekvő piacokat érintő trendekkel, az európai és amerikai kamatemelési várakozásokkal és a befektetők tőkekivonásával foglalkoztak. Ha viszont az intervenciós sáv közepéhez, a 282,36 forinthoz közelítő euróárfolyam vagy éppen a 220 feletti dollárkurzus tartós marad, az szinte az összes tőzsdei társaság gazdálkodására kihat, hiszen még akiket közvetlenül nem is érint a bevételi vagy kiadási oldalon, a devizahiteleken vagy éppen az emelkedő kamatszint miatt a forintkölcsönöknél is megérzik majd ezek hatását.
A blue chipek közül a Molt többféleképpen érinti a forint elmúlt hetekben bekövetkezett gyengülése, a hatások összességében – legalábbis egy ideig – valószínűleg kedvezőek. A gázüzletágtól megszabadult társaság egyértelműen nyer a kutatás-termelés üzletágban folytatott tevékenységén, hiszen az akár itthon, akár külföldön a földből felhozott szénhidrogénnek dollárban még mindig magas ára forintban kifejezve így még magasabb lesz. A feldolgozás-kereskedelem üzletágban már árnyaltabb a kép, itt a kérdés az, hogy az üzemanyagok forintban egyre emelkedő árát a kutaknál mennyire tudja a fogyasztókra hárítani a társaság, illetve mennyiségileg hogyan alakul a fogyasztás. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a 300 forintos benzinárhoz közelítve a Molnak már érezhetően csökkent a nyeresége, az áremelkedést nem tudta teljes egészében áthárítani. A fogyasztás csökkenése ugyanakkor általában minimális volt a nagyobb áremelkedések után is.
A vegyipari divízió dollárban vesz és euróban ad el általában, leszámítva a hazai piacon értékesített késztermékeket, amelyek esetében valószínű, hogy az áremelkedéseket csak lassabban tudja érvényesíteni a társaság. Korábban forintgyengülések idején sokat vesztett devizahitelein a Mol, ez vélhetően most is igaz, de pontosan csak majd az augusztusban megjelenő gyorsjelentésből derül ki. Másfelől a készpénzkészlet már az elmúlt negyedévben nagyobb volt, mint a hitelállomány, így nagy valószínűséggel ezen a téren is inkább nyer (már amennyiben pénzeszközeit nem váltotta forintra, ami nem valószínű) a társaság.
A gyógyszercégek viszont egyértelműen a gyenge forint nyertesei. A Richter árbevételének 70, az Egisének 60 százaléka származik exportból, előbbinél az euró és a dollár egy-egy forintos emelkedése 0,4, utóbbinál 1,5 százalékkal javíthatja az egy részvényre jutó nyereséget (a két cégnél eltérő az euró- és a dollárbevételek aránya). Időszakról időszakra jelentős mértékben mozgathatja a pénzügyi nyereséget a kintlevőségeknek és követeléseknek az IFRS-szabályok szerint kötelező negyedév végi átértékelése is.
Ez az értelemszerűen csak számviteli nyereség nem az átlagos, hanem a fordulónapi devizaárfolyamok függvénye, vagyis ha a forint a mostani szinten marad az euróval és a dollárral szemben, az további kisebb nyereségforrást jelent a két gyógyszercég számára, míg a negyedév első felében még vaskos veszteségre lehetett számítani.
Mivel nincsenek hiteleik, az átértékelés negatív hatásai ezeket a társaságokat nem érintik. A Magyar Telekom megítélését inkább a hozamemelkedés érintheti kedvezőtlenül, az árfolyamváltozás a cégcsoport külföldi tevékenységének eredményén keresztül enyhén pozitív hatású. A társaság hitelállománya lényegében teljesen forintalapú, így itt nem keletkezik veszteség. Az OTP esetében a gyengülő hazai fizetőeszköznél a kihelyezett devizahitelek kockázata nőhet, miközben a leányvállalatok eredménye forintban számolva nő. A kamatszint növekedése ugyanakkor az anyavállalatnak jól jön, hiszen a magasabb kamatszint csak később érvényesül a betéteknél, a pénzintézetek hiteloldalon jellemzően jobban igyekeznek követni a trendeket.
A BorsodChem üzemi nyereségét pozitívan befolyásolja a magasabb euróárfolyam, a nagyobb tőzsdei cégek közül leginkább – csaknem 90 százalékban – exportorientált társaságról lévén szó. Minden egyforintos elmozdulás 220 millió forintos javulást jelent az üzemi eredményben, ám ezt semlegesíti az euróhiteleken jelentkező 210 milliós veszteség. Ehhez járul a kintlevőségek átértékelésének pozitív hatása, ami nagyobb lehet, mint a gyógyszergyártók esetében, mivel az euróval szemben a forint jóval többet gyengült, mint a dollárral szemben, s a BC exportja nagyrészt euróalapú. A Danubiusra elvileg semleges hatású a forint árfolyamának gyengülése, a gyakorlatban azonban nem így van. Kedvező, mert a szobaárak jelentős részét euróban határozzák meg, így árbevételét és bruttó fedezetét javítja a forint gyengülése. Ráadásul a következő három-négy hónapban még fontosabb a cég számára a gyengébb forint, hiszen a cég nyereségének és bevételeinek jelentős része ebben az időszakban keletkezik, tekintve az idegenforgalom szezonalitását. Ugyanakkor a szállodalánc terjeszkedését – állítólag természetes fedezésként – euró- és aktuálisan fonthitelből finanszírozza, ezek átértékelésén már az első negyedévben is 700 millió forintot meghaladó nem realizált árfolyamvesztesége keletkezett. A negyedév végén 82,4 millió euró és 5,1 millió angol font devizahitele volt a cégnek, így valószínű, hogy június végéig újabb egymilliárd körüli veszteséget várhatnak a részvényesek ezen a soron.
A Rába üzemi eredményére szintén kifejezetten jó hatással van a forint gyengesége, hiszen a tevékenység gerincét adó futóműüzletág bevételeinek jelentős része dollárban és euróban keletkezik. Az itt jelentkező nyereséget azonban jelentősen erodálhatja, hogy a cég devizahitel-állományán és nyitott fedezeti ügyletein veszteséget kénytelen kimutatni. A május közepi nyitott kötésállomány a cég akkori elmondása szerint minden forintnyi dollár- és euró-áremelkedés 165, illetve 100 millió forinttal rontja a cég adott negyedévi pénzügyi eredményességét. A pontos nagyságot nehéz megbecsülni, hiszen a cég aktív fedezési politikát folytat, így az elmúlt időszak aktív mozgásai mellett vélhetően jelentősen módosították a nyitott ügyletek nagyságát és összetételét. A Graphisoft számára a gyengébb forint az üzemi eredményt pozitívan befolyásolja, illetve a devizában denominált követelések tekintetében árfolyamnyereséget jelent.
