Újabb eredményrekord született 2006 első három hónapjában, ám a gyorsjelentések is arra utalnak, hogy már időszerű volt egy árfolyam-korrekció. A jegyzett A kategóriában szereplő húsz tőzsdei társaság együttes nyeresége (amelyben persze a TVK külön és mint a Mol konszolidált érdekeltsége is szerepel) a tavalyi első negyed 153,5 milliárd forintjáról 197,1 milliárdra nőtt. A 43,6 milliárdos többletből 35,8 milliárd a Molnak, 7,8 milliárd az OTP-nek köszönhető, míg a többi 18 cég együttes teljesítménye éppen akkora, mint egy évvel korábban. A 28 százalékos – a két húzópapír nélkül azonban 0 százalékos – növekedés fényében nem meglepő, ha a múlt hét végén még 53 százaléknyi 12 havi emelkedést mutató BUX korrigált, bár még a hétfői 48 százalékos emelkedés is soknak tűnik. A húszak közül öten zártak veszteséggel. Közülük a Danubius 2,3 milliárdos és a Fotex 0,3 milliárdos vesztesége szezonális, e cégek már évek óta így zárják az első három hónapot. Csak éppen a Danubius mínusza a hitelek árfolyamvesztesége miatt nőtt, a Fotextől pedig a piac az utóbbi egy év három és félszeres árfolyamnyeresége, a tavaly decemberben cégeladásból befolyt 11 milliárd után nem ezt várta.
A parkettről távozóban lévő Globus 761 milliós mínusza sem okozott igazán meglepetést, annál inkább a TVK 1,25 milliárdos vesztesége. (A vegyipari cég tavaly még 5 milliárdos nyerővel zárta a márciust.) A Rába ugyanakkor tavalyi másfél milliárdos veszteségét alig több mint a tizedére (181 millióra) redukálta, és megvan a reménye arra, hogy az évet a pozitív tartományban zárja.
Ha nem is ment át mínuszba, de a fele alá csökkent a másik vegyipari cég, a BorsodChem eredménye (2,4 milliárd), jórészt ugyancsak az energiaárak szárnyalása miatt. Az éppen felvásárlási célponttá váló Synergon tavalyi minimális profitja idén jelképessé (5 milliárdos árbevételből 20 milliós eredmény) változott. A már pénzügyi befektetők ellenőrzése alá került Pannonplast ugyanakkor a javulás egyértelmű jeleit mutatja, a tavalyi veszteségből százmilliós – igaz, teljes egészében pénzügyi tételeknek köszönhető – eredményre váltott.
A négy blue chipből két cég, a Richter és a Mol az átlagot jóval meghaladó (72, illetve 48 százalékos) nyereségnövekedést produkált. Előbbi csaknem 15 milliárdos háromhavi profitja igazi elemzői meglepetés volt, amit a másik gyógyszeripari cég nem tudott követni. (Az Egis eredménye az év első három hónapjában mintegy 3,6 milliárddal gyarapodott.) A tavalyi auditált mérleggel még mindig nem rendelkező MTelekom esetében az időben publikált, 5 százalékos növekedést tartalmazó jelentés ténye már önmagában megnyugtató volt. Az újonc Állami Nyomda 46 százalékos növekedése még akkor is felkeltette a befektetők érdeklődését, ha a cég 215 milliós profitja az összesített eredmény alig egy ezrelékét adja csupán.
Az első negyedév számaiból ugyan korai lenne következtetni az egész évre, ám ahogy a tavalyi 603 milliárd négyszerese volt az első negyedév 154 milliárdjának, úgy most akár a 800 milliárdot is közelítheti az éves profit. Ebben az esetben a magyar piac P/E átlaga ismét 10 alatt marad (az utóbbi napok korrekciója után), ami reményt adhat a növekedés – más alapokról történő – újraindulására. A részvények közül még az A kategóriában is akad olyan, amelyet könyvértéke alatt (Rába 78, Pannonplast 96 százalékon) vagy szinte könyvértékén (Danubius 106 százalékon) lehet megvenni. Hogy az OTP a legdrágább (de még így sem éri el P/BV mutatója a 4-et), nem kell magyarázni. A piac összességében 2,3-szor értékeli többre a magyar tőzsdei cégeket, mint a mérleg szerinti saját tőkéjük.
Korányi Tamás G.