Jó éve volt tavaly a Budapesti Értéktőzsdének, a Kelertől tavaly tavasszal kapott 533 millió forint osztalékkal együtt 2,36 milliárd forintos eredményt ért el. (A tőzsde 2006 végéig teljes adómentességet élvez.) Az igazgatóság a NAPI Gazdaság információi szerint azt javasolja a május 24-ére összehívott éves közgyűlésnek, hogy a nyereség egészét osszák szét a részvényesek között. Ebből – figyelembe véve, hogy a BÉT Zrt. jegyzett tőkéje meglehetősen alacsony, 541 millió 348 ezer forint – minden százforintos részvényre 436 forint osztalék jutna.
A BÉT tavaly a Keler maradék 53,33 százalékának akkor küszöbönállónak tűnő megvásárlása miatt nem fizetett osztalékot, két éve viszont az akkor éppen távozófélben lévő nagytulajdonosok keresztülvittek egy 65 forintos osztalékfizetést.
A 2,36 milliárd forintos osztalék nagyjából kiüríti a BÉT kasszáját, ám a Keler nemrég átutalt osztalékából 420 millió a végelszámolás alatt álló BÁT Zrt.-hez folyt be, így azzal együtt – meg az idei, legalább 150 milliós havi többlettel – az év végére ismét több mint kétmilliárd forint gyűlhet össze.
A BÉT meghatározó tulajdonosai, az együtt 68 százalékot birtokló HVB–Raiffeisen–Erste–Bécsi Értéktőzsde–ÖKB konzorcium tagjai tavaly ősszel már felvehettek mintegy 2,6 milliárd forintot az általuk a BÉT-nek eladott BÁT-részvények fejében. Most – a június eleji osztalékfizetéskor – további 1,6 milliárddal gazdagodhatnak. A számok alapján egyértelmű, hogy nem jártak rosszul, amikor két éve mintegy 8 milliárd forintért megvették a BÉT 50,2, illetve a BÁT 75,6 százalékát.
A magyar tőzsde – amely azóta a BÁT megvétele révén az elszámolóház 46,67 százalékát is birtokolja – eredménytermelő képessége alapján legalább 25 milliárd forint értékű pénzügyi vállalkozássá nőtte ki magát. Hogy pontosan menyit ér, persze csak akkor lehetne tudni, ha részvényei be lennének vezetve saját parkettjére. Bár erről az utóbbi egy évben kevesebb szó esett, mint korábban, elképzelhető, hogy közvetve a mostani pénzeső is ennek lehetőségét erősíti: ha ugyanis mégis meg lehet venni a Keler maradékát az MNB-től, akkor aligha kerülhető el a nyilvános részvénykibocsátás.
(A cikk szerzője a BÉT Zrt. részvényeinek 0,5 százalékával rendelkezik.)
Korányi Tamás G.