A 158 milliárdos tavalyi, az előzőnél a bankadó ellenére is 20 százalékkal magasabb IFRS-profit és a részvényenként elvileg 197, gyakorlatban (a saját részvények miatt) mintegy 211 forintos osztalék keveseket villanyozott föl az OTP pénteki közgyűlésén. Izgalmat csak Csányi Sándor beszédének ama kitétele keltett, amely szerint az OTP Ukrajnában két, Oroszországban és Szerbiában egy-egy bank megvásárlásáról tárgyal, ám nincs elfelejtve a román és a török piac sem.
A közgyűlést követő sajtótájékoztatón is az akvizíciókról érkezett a legtöbb kérdés. Wolf László vezérigazgató-helyettes elmondta, az OTP nem ragaszkodik minden esetben 100 százalékos tulajdonhoz. A két ukrán és az orosz bank együtt akár 1,15 milliárd euróba is belekerülhet, ezt azonban az OTP még tőkeemelés nélkül is ki tudja fizetni. Ha viszont sikerülne megszerezni a román CEC takarékpénztárat – amellyel reális esély nyílna a szomszédos országban a 10 százalékos piaci részesedés megközelítésére –, tőkeemelésre is szükség lehet.
Az OTP egyébként – a NAPI Gazdaság információi szerint – tegnap adta be kötelező érvényű vételi ajánlatát a Raiffeisen Ukraine bankra, de erről részleteket – az eladó kérésére vállalt hírmoratórium miatt – nem közöltek. Korábbi információk szerint a bank 39 fiókja főként vállalati ügyfeleket szolgál ki, mérlegfőösszege 1,2 milliárd euró, saját tőkéje 109,4 millió euró.
Az ukrán törvényhozás pénz- és bankügyi bizottságának elnöke, Szergej Burjak pénteken Kijevben elmondta, az OTP 500 millió euróért megszerezheti a Raiffeisen eladó bankját. Bár az 500 millió eurós vételár nagyjából éppen a közepén van az ukrán bankszektorban szokásos 4–5 közötti könyvértékszorzónak (ezt a sávot jelölte meg Wolf László is), az OTP nem kommentálta az árinformációt. Ez az ár ugyan harmadával nagyobb, mint a DSK három évvel ezelőtti 311 milliós vételára, de megfigyelők szerint nem túl sok egy ígéretes, 45 milliós piacra szóló belépőjegyért.
A Spéder Zoltán által a közgyűlésen ismertetett idei, illetve középtávú tervekből kiderült, hogy az OTP idén 184,7 milliárdos adózott eredményre számít. (Folyosói pletykák szerint a hamarosan nyilvánosságra kerülő első negyedéves számok sem fognak csalódást okozni.)
A 2010-ig tartó ötéves időszakot a tervek szerint éves szinten 15,5 százalékos – az európai versenytársakénál jóval meredekebb – nyereségnövekedés jellemzi. 2010-re a bankcsoport adózott eredménye – a következő akvizíciók hatását nem számolva – a 2005-ös 158 milliárd forintról 317 milliárdra növekszik. Ha fennmarad a magyar bankadó, Spéder szerint „legrosszabb esetben” 305 milliárd lehet az eredmény. Addigra az OTP saját tőkéje elérheti az 1550 milliárd forintot, vagyis csaknem 6 milliárd eurót, amellyel – Csányi Sándor megfogalmazása szerint – az európai nagybanki mezőny kapujába kerülhet. Az OTP-részvény 8 ezer forinton is ígéretes befektetés az elnök-vezérigazgató szerint.
