Újabb és újabb akadályokba ütközik a Mol balkáni terjeszkedése során, a horvát INA privatizációjának időpontja immár bő egy éve csúszik, és lassan halad a szerb NIS magánosítása is. Több hírügynökség tegnapi jelentése szerint most a boszniai állami olajvállalat, az Energopetrol csúszott ki a kezéből, pedig ezt a társaságot már szinte a markában érezhette. A bosnyák ellenzék ugyanis egy rendkívüli parlamenti ülésen megvétózta a kormánynak azt a döntését, hogy az Energopetrol többségi pakettjét a Mol-INA konzorcium számára értékesítsék.
Ahmet Hadzipasic, a bosnyák–horvát föderáció kormányfője az eset után úgy nyilatkozott, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat az Mollal és az INA-val, de nem túl optimista. Kijelentette: a privatizáció meghiúsulása után elkerülhetetlen, hogy február végén megkezdődjön a hatalmas hitelállományt felhalmozó Energopetrollal szemben a csődeljárás.
A bosnyák kormány tavaly októberben döntött arról, hogy 220 millió bosnyák márkáért eladja a súlyosan eladósodott Energopetrol 67 százalékát. A konzorcium és a szarajevói kabinet között létrejött alku alapján a Mol-INA páros tízmillió márkát fizetett volna a részvénycsomagért, átvállalta volna a cég 60 millió márkás adósságát és a következő három év során további 150 millió márkát fektetett volna a jelenleg 65 töltőállomással rendelkező társaságba.
Az Energopetrol megszerzése inkább mint hídfőállás kiépítése fontos a Molnak.
A súlyosan eladósodott cég rendbetétele valószínűleg az első időkben több energiába került volna, mint amennyi hasznot hajt, a bosnyák piac ráadásul jelenleg meglehetősen apró, így az onnan származó profit a Mol-csoport eredményében nem képviselne túl nagy súlyt. A balkáni piac mindazonáltal jóval nagyobb ütemben fejlődik, mint a többi kelet-közép-európai országé, így egyik – vezető regionális szerepre törő – olajtársaság sem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a nagy növekedési potenciált magában hordozó terület megszerzéséből.
