Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Talán éppen a BÉT alulteljesítését látva egyre több hazai befektető próbál szerencsét a régió más tőzsdéin, legtöbben az EU-tag Lengyelországot és Csehországot választják, de vannak, akik nagyobb kockázatot vállalva román, orosz vagy éppen bolgár részvényeket vásárolnak. Az előbbi két országban magánszemélyek mellett jelen vannak az intézmények is, míg például Romániában főleg kisbefektetők képviselik hazánkat – derült ki lapunk felméréséből.
A dinamikusan fejlődő lengyel piacon több mint 250 részvény közül lehet válogatni, ebből 50-60-nak megfelelő a likviditása. A szélesebb paletta mellett pozitívumként említhető, hogy olyan szektorok papírjaival is lehet kereskedni, amelyek nálunk nem elérhetők el. A következő években érdemes lesz odafigyelni a lengyel elsődleges kibocsátásokra, amelyek a tőzsdei bevezetés után hozhatnak gyors árfolyam-emelkedést – hívja fel a figyelmet Kovács Péter, a Buda-Cash üzletkötője.
Az emelkedő árfolyamok és a hazainál magasabb növekedési lehetőségek miatt egyre több hazai befektetőt csábítanak a régió nem EU-tag országai – tudtuk meg a nemzetközi részvényekkel foglalkozó brókercégek üzletkötőitől. A célpontok között első helyen Románia szerepel, de elérhető a horvát, a bolgár és az orosz piac is. Ezekre a kockázatos piacokra még jellemzően csak magánszemélyek merészkednek, az intézményi befektetők a likviditás hiánya miatt egyelőre távol maradnak. Az üzletek alacsony számáról – napi 2-3 megbízás –, a befektetett összeg tekintetében pedig széles skáláról számolt be Móró Tamás, a Concorde munkatársa. Az 1-2 millió forintos üzletek mellett nem ritka a több tízmilliós megbízás sem, ugyanakkor a tranzakciós költségek egyelőre jócskán meghaladják a hazai szintet, az 5000–7000 forintos minimumdíj mellett 1,2–1,5 százalékos jutalékkal kell számolni. Az itthonról immár 1–1,5 éve elérhető román börze népszerűségét Zánkay Balázs, az Erste üzletág-vezetője az ország és a vezető vállalatok növekedési lehetőségeivel, és a várható EU-bővítéssel magyarázza. A magasabb potenciális hozam mellett számos kockázattal kell számolnia az egyéni befektetőnek, a hazainál magasabb volatilitás – a román piacon gyakori az index napi 4-5 százalékos elmozdulása – mellett bonyolultabb információáramlásra lehet számítani. Az árfolyamokat az adott ország tőzsdéjének hivatalos internetes oldalán angol nyelven követhetik a befektetők. A szabályozási rendszer nem tér el jelentősen a hazaitól, gyakori azonban, hogy még a nagyobb papírokat is több napra felfüggesztik a közgyűlések előtt. A román piac Zánkay szerint valahol ott tart, mint ahol a hazai börze a 90-es évek második felében, az optimistán árazott papírok egy része valószínűleg a töredékére fog esni. A befektetők többsége ennek megfelelően rövid távon gondolkodik, aki bízva az ország gyors növekedésében hosszú távra vásárol részvényeket, annak elsődleges fontosságú a megfelelő papírok kiválasztása. A jelenlegi optimizmust mutatja a román részvények árazása, a papírok jellemzően 15-20-as P/E-vel forognak, ami meghaladja a magyar szintet.
