Rendkívüli közgyűlést tartott pénteken a Humet Rt., az eseményen a szavazó részvények 33,2 százalékát képviselő tulajdonos jelent meg. (A közgyűlésen regisztrált 4,2 millió részvényből mintegy 3,8 millióval saját maga és a Csucska Elek Alapítvány nevében Civin János szavazott, így a közgyűlés nagy többséggel támogatta az igazgatóság valamennyi indítványát.)
Sikerült a Humet költségeit jelentősen lecsökkenteni, az éves forgalom pedig elérte a 60 millió forintot, így a hányattatások ellenére 10 milliós nyereséggel zárja majd az idei évet a társaság – számolt be az elnök a cég idei gazdálkodásáról. A jövőt már egy „nagyságrenddel” magasabban képzelte el a Humet-vezér: januárra az 1,3 millió dolláros éves árbevételű amerikai PBC többségének megvásárlásával, a szakértők szerint több száz milliót érő szentendrei volt szovjet laktanya megszerzésével, egy 350 millió forintos forgalmú magyar társaság 72 százalékának bekebelezésével kecsegtetett. Minderre ráadásul fedezet is lesz, állítólag három érdeklődő is hajlandóságot mutat készpénzt invesztálni a társaságba. A bátor befektetők kilétére egyelőre nem derült fény, a tőkeemelés árfolyamáról ugyanis állítólag még nem sikerült megállapodni. Azt, hogy mivel sikerült rávenni a laktanya tulajdonosát, a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítvány, hogy értékes ingatlanját kockázatos Humet-részvényekre cserélje, a cég vezetése nem árulta el.
A terület értéke ráadásul ugrásszerűen megnőhet, ha beépíthetővé válik, ehhez Civin szerint megfeszített menedzsmentmunka szükséges.
És itt el is érkeztünk a jelenlegi tulajdonosok számára legfájdalmasabb napirendi ponthoz. Az igazgatóság ugyanis a fent említett tranzakciók lebonyolításához a jelenlegi alaptőke 150 százalékos felemelésére kért engedélyt a részvényesektől, amit azok szó nélkül meg is adtak. Pedig a csődegyezséggel már alaposan felhígult a cég részvényállománya, az idén ugyanis már háromszorosára emelkedett a Humet-részvények száma. (Persze sem a csőd idején, sem most nincs túl sok választása az alig pár forinttal rendelkező társaságnak.)
A közgyűlés azonban még ezen túl is tartogatott meglepetéseket. Civin János például bejelentette: szabálytalanságokra hivatkozva az áprilisi közgyűlés több határozatát nem volt hajlandó bejegyezni a cégbíróság. Ezekről a pontokról most ismét dönteni kellett. (Furcsa módon állítólag a mérleg elfogadásáról és a tőkeemelésről szóló határozatokat mégis bejegyezték.)
Újra kellett határozni az igazgatóság ösztönzésére kitalált részvényopciós programról, ami váratlan feszültségeket okozott az it és a felügyelőbizottság tagjai között. Az fb és néhány megjelent részvényes is kicsit sokallta ugyanis, hogy a vezetőség az alaptőke 25 százalékáig terjedően kap évente részvényopciókat, azaz elvileg négy év alatt az alaptőke száz százalékát hívhatják le. Az igazgatóság aztán megnyugtatta a részvényeseket: soha nem fogja a teljes mennyiséget lehívni, így meg is szavazták az előterjesztést. (Hogy akkor miért is volt szükség ilyen nagy mennyiség odaígérésére, azt senki sem kérdezte, mint ahogy azt sem, hogy hány forinton is hívhatják le az opciót. Mint később megtudtuk, nyolc forinton juthatnak a vezetők a papírokhoz). Az fb megpróbált a hatáskörét tisztázó és némileg pontosító alapszabályi módosításokat javasolni, ám ezekről, mivel nem szerepeltek a napirenden, nem szavazott a közgyűlés.
Az egybegyűltek, ha már ennyire lendületbe jöttek, még egy felhatalmazást adtak az igazgatóságnak, amely szerint a vezetőség 2007-ig 10 százaléknyi saját részvényt vásárolhat a BÉT-en – a papírokat szintén a részvényopciós programhoz használnák fel. A közgyűlés a szokásokhoz híven ezúttal sem zárult le, két napirendi pontról csak január 20-án döntenek a észvényesek.
