Komplett tőkepiac-élénkítő csomaggal érkezett tegnap délelőtt a miniszterelnökkel való találkozójára Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. A megbeszélés tárgya a kormány javaslata volt, miszerint – a tőke- és a munkajövedelmek adóterheinek egységesítése jegyében – 2007-től 10 százalékos adót vezessenek be a tőzsdei árfolyamnyereségre.
A BÉT elnöke elmondta Gyurcsány Ferencnek, hogy ez csak akkor fogadható el a tőkepiaci szereplők számára (a BÉT a múlt héten a TEBÉSZ-szel, a Bamosszal és a Befektetési Vállalkozók Szövetségével is konzultált), ha már 2006 januárjától a kormány átfogó piacélénkítő intézkedéssorozatot indít el. A tőzsde javaslatcsomagja négy témakörre koncentrált, ezek – kedvező fogadtatás esetén – nemcsak ellensúlyoznák a tőzsdeadó hatását, de – Szalay-Berzeviczy reményei szerint – újabb növekedési pályára is állíthatnák a bevezetéseket régóta nélkülöző magyar tőzsdét.
A tőzsde a tervezetthez képest fokozatosan képzeli el az adóztatás bevezetését: 2007-ben 5, 2008-ban 10 százalékot tudna elfogadni. A tőzsdeelnök hangsúlyozta a diszkriminációmentesség fontosságát – vagyis hogy a tőzsdei adó bevezetése a banki kamatadóval és a kötvények kamatának megadóztatásával egyszerre és azonos mértékben történjen –, valamint azt, hogy a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak nyereségét ne adóztassák meg. Lényeges módszertani javaslat, hogy az árfolyamnyereség-adót évente egyszer, a brókercégektől kapott igazolások alapján az szja-bevallás részeként, a nettó nyereség után kelljen befizetni, és ha valamelyik évben veszteséget ért el az adózó, azt átvihesse a következő évre.
Másfél millió forintig – a tőzsde javaslata szerint – adómentes lenne az elért árfolyamnyereség, és a tőzsdei társaságok által kifizetett osztalék adókulcsa megegyezne az árfolyamnyereség adójával. (Ez 2007-ben 20, 2008-ban 15 százalékos csökkentést jelentene a jelenlegi szinthez képest.)
A BÉT által kért piacélénkítő intézkedések között szerepel a tőzsdeelnök által már többször felvetett – és a kormányfő által már kedvezően fogadott – nyugdíj-előtakarékossági számla (az úgynevezett negyedik pillér) bevezetése. Ennek jegyében az állam 100 vagy 150 ezer forintos támogatást nyújtana a hosszú távú nyugdíj-megtakarításokhoz, ha azokat részvényekbe fektetik. A befektetési kedv élénkítése érdekében a tőzsde felvetette a három évnél hosszabb időre szóló részvénybefektetés adómentességét is.
A kínálat élénkítése jegyében a BÉT vonzóbbá szeretné tenni a vállalatok számára a tőzsdére kerülést. 2006. január elsejétől az 5 milliárd forint alatti kapitalizációjú újonnan bevezetett társaságok három évig 6, az 5–20 milliárd forintosak 3 százalékos társasági adókedvezményt kapnának. A csomag fontos eleme, hogy a kormány a jövőben részesítse előnyben a tőzsdén keresztül történő privatizációt. A pénzügyi, befektetői kultúra fejlesztése jegyében a BÉT és az Öngondoskodás Alapítvány által kidolgozott magyar és angol nyelvű, pénzügyi és tőzsdei ismereteket tartalmazó oktatási programot bevezetnék a középiskolákban és azt az érettségi követelményrendszerébe is beillesztenék.
Szalay-Berzeviczy Attila a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc nagy figyelemmel hallgatta a javaslatokat, és megígérte, hogy július végéig azokra a kormány írásban reagál, augusztusban pedig a kabinet és a tőzsde szakemberei együttesen dolgozzák ki a megvalósítás részleteit.
Korányi Tamás G.