Az EU nyilvános vételi ajánlatokról szóló 2004/25 EK-irányelve kifejezetten előírja, hogy minden országnak meg kell teremtenie a kisrészvényesek jogvédelmét a vételi ajánlat törvényi szabályozásában. Ennek keretében a vételi ajánlat jóváhagyási eljárásában egyenlő félként kell kezelni a felvásárlót, a kisrészvényeseket és a céltársaságot.
Az EU-s irányelv a „méltányos árú ajánlat” kötelezővé tételét is előírja. Ez a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) álláspontja szerint – amint az tegnapi közleményükből kiderül – azt jelenti, hogy tiltott azon vételár-meghatározás, amely különbséget tesz a teljes vállalatcsoport és a leányvállalatok értékelési módja között. A TEBÉSZ álláspontja szerint a mostani EU-irányelv tartalma már ma is megtalálható a Magyar Köztársaság Alkotmányában, és törvényeiben, ám azt se a PSZÁF, se a Legfelsőbb Bíróság (LB) nem volt hajlandó eddig alkalmazni. Ez év április 5-én ugyanis egy nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos felülvizsgálati eljárásában immár az LB is megtagadta a kisrészvényesektől a PSZÁF-vel szembeni perelhetőségi jogot (a Brau-ügy felülvizsgálatáról van szó). Az LB ítéletéből következően a vételi ajánlatot jóváhagyó PSZÁF-határozatot csak az a felvásárló támadhatja meg bíróságon, akinek érdekében áll a jogsértő határozat fennmaradása. Az LB szerint a kisrészvényesek, akiknek jogvédelmét a vételi ajánlat intézménye hivatott ellátni, nem jogosultak e témában pereskedni a PSZÁF ellen. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt a PSZÁF elutasította a TEBÉSZ azon kérését is, hogy az érdekvédelmi szervezet a vétellel kapcsolatos, eddig számára be nem mutatott iratokba betekinthessen.
Megkeresésünkre a PSZÁF képviselője elmondta: álláspontjuk szerint a vonatkozó EU-direktívára közvetlenül nem lehet hivatkozni annak a magyar jogrendszerbe történő beemelése előtt. Mivel az implementálás államigazgatási eljárás keretében folyik, annak lezárultáig – legkésőbb 2006 májusáig – a PSZÁF nem kívánja kommentálni a TEBÉSZ EU-irányelvre vonatkozó nyilatkozatát.
