Részvény-visszavásárlási hullám söpör végig Európán, szinte a kontinens valamennyi vezető társasága kedveskedett már ezzel a részvényérték-növelő lépéssel tulajdonosainak. Így tornászta például feljebb a forgalomban maradó papírok árfolyamát a Vodafone, a Philips, a Deutsche Börse és a Shell is.
A részvényesek nagyvonalú „jutalmazása” jelentős változás ahhoz képest, hogy az évtized elején tomboló akvizíciós láz miatt eladósodott vállalatok az elmúlt pár évben alig valamit juttattak vissza a részvényeseknek a profitból. A pénz legnagyobb részét ugyanis a cégek akkoriban a kritikus méretűre növekedett adósságállomány csökkentésére és a finanszírozási helyzet stabilizálására voltak kénytelenek fordítani. „A megtakarítási-kiosztási körforgás most épp a kiosztásnál tart, nincs ebben semmi meglepő” – nyilatkozta a Reutersnak egy piaci elemző. A befektetők most örülnek a kapott pénznek, de ugyanezen befektetők komolyan aggódtak volna, ha 2003-ban a társaságok ugyanilyen elánnal osztogattak volna, az elmúlt két év kiugró nyereségei azonban most lehetőséget biztosítanak a tulajdonosok megörvendeztetésére.
A Deutsche Bank elemzése szerint a tulajdonosok az idén osztalék formájában mintegy 210 milliárd euróra, részvény-visszavásárlás formájában pedig 40 milliárd euróra számíthatnak az európai tőzsdei cégektől. (A sajátrészvény-vásárlások volumene azonban ezzel még nem éri el az 1998–2000-es időszakban mért csúcsot.)
Persze nem mindenki látja ennyire örömtelinek ezt a mostani trendet. Hans Eichel német pénzügyminiszter aggodalmának adott hangot a folyamat makroökonómiai hatásait illetően. Szerinte a nyereség kiosztása megfosztja a cégeket a versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen innovációhoz szükséges forrásoktól, így Európa gazdasága egyre jobban leszakad az Egyesült Államokétól.
Elemzők szerint a Vodafone például azzal, hogy a tavalyi cash-flowból 7,8 milliárd fontot osztalékra, 4,5 milliárdot pedig részvény-visszavásárlásra költ, teljesen lehetetlenné tette egy komolyabb idei akvizíció finanszírozását.
A nyereség szétosztását leginkább a kockázati alapok erőltetik, számukra ugyanis ez kevésbé rizikós meggazdagodást garantál, mintha a cég akvizícióra fordítaná ugyanazt a pénzmennyiséget. A részvény-visszavásárlás hatása a cég hosszú távú kilátásaira kétséges, ám egy előnye mindenképpen van, hiszen rég nem látott likviditást hozott az európai piacokra, a részvényárfolyamokat pedig a rossz gazdasági környezete ellenére hároméves csúcsra repítette. A kiosztott pénz nagy részét feltehetően új kibocsátásokba fektetetik a részvényesek, az IPO-k által a tőkepiacra bevont összeg nagysága ugyanis 2000 óta a legmagasabb szinten áll – írta a Reuters.
