A szerdai, az év legnagyobb tőzsdei kötésének számító, árfolyamértéken 13,5 milliárd forintos OTP-óriáskötés nemkívánatos következménnyel járt a lebonyolító OTP Bank számára. A Keler Rt. tájékoztatása nyomán a kereskedés kezdete előtt három perccel a BÉT vezérigazgatója fedezethiány miatt felfüggesztette az OTP Bank kereskedési jogát a részvényszekcióban. Huszonnégy perc múlva – miután a Keler igazolta, hogy a bank teljesítette a fedezeti követelményt – visszaállították a kereskedési jogot, így az ügynek csupán formális jelentősége volt.
Az átmeneti fedezethiányt az okozta, hogy a Keler folyamatosan vizsgálja a kereskedők fedezetét. A Tőzsdei Elszámolási Alapban (TEA), amely a tőzsdei kereskedők kollektív biztonsági garanciája, mindenkinek az elmúlt tízheti forgalma 2,5 százalékát kell pénzben vagy állampapírban tartania. Emellett mindenkinek egyéni biztosítékkal is kell rendelkeznie még nem teljesült ügyletei arányában. A biztosíték mértékét eszközönként százalékban határozza meg a Keler. BUX-pozíció után 5, blue chipnek számító részvények után 6-8, más, stabil részvények (jellemzően áramszolgáltatók) után 10, az alvópapírok után 20 százalék a kötelező biztosítékhányad.
A 13,5 milliárdos óriáskötés miatt – hiába állt az egyik oldalon Csányi Sándor OTP-elnök, a másik oldalon pedig a Csányi 100 százalékos tulajdonában álló Bonitas 2002 Kft. (NAPI Gazdaság, 2005. június 2., 7. oldal) – az OTP Banknak mintegy egymilliárdos fedezeti kötelezettsége keletkezett. Ezt ráadásul pénzátutalással nem is tudta rendezni, mivel a Keler a hitelintézetek számára nem vezethet pénzszámlát. Így a milliárdot állampapírban kellett a Kelerbe transzferálni, ez okozta a komolyabb következményekkel nem járó csúszást. Az átmeneti felfüggesztés egyébként – ha nem is gyakori – semmiképpen sem példa nélküli esemény a tőzsdén, és nem befolyásolja az érintett cég üzleti megítélését.
Korányi Tamás G.