Szokatlanul nagy érdeklődés – mintegy 96 százalékos részvétel –, de a korábbiakhoz képest sokkal nyugodtabb hangulat jellemezte a Budapesti Értéktőzsde Rt. tegnapi rendes éves közgyűlését. Szalay-Berzeviczy Attila elnöki beszámolójához egyetlen hozzászólás, kérdés sem érkezett, talán azért, mert a részvényesek egyetértettek az elnök mondandójával. Szalay hangsúlyozta: az új osztrák tulajdonosok is egyetértenek a korábbi elképzelésekkel a két magyar tőzsde, illetve a BÉT és a Keler integrációját illetően, és emellett fontosnak tartják a BÉT önállóságát. Stefan Zapotocky, a Bécsi Értéktőzsde vezérigazgatója – amellett, hogy gratulált a BÉT tavalyi, 1 milliárd 38 millió forintos eredményéhez – kijelentette: tavaly jó befektetést hajtottak végre a BÉT-részvények 50,2 százalékának megvásárlásával és leszögezte, hogy a két tőzsde együttműködését illetően semmi nem változott tavaly óta. (Ezzel kimondatlanul is cáfolta azokat a – főként az osztrák – sajtóban áprilisban megjelent felvetéseket, amelyek valamiféle „hatalomátvételről” beszéltek, sőt még a BÉT Pozsonyba helyezését is megpendítették.) Az osztrák tőzsde vezetője elmondta: a formálódó közép-európai tőzsdeszövetséget az önálló helyi tőzsdék együttműködése fogja jellemezni.
Ennek jegyében terjesztette be az igazgatóság – a többségi konzorciummal egyetértésben – azt a tőzsdevédelmi alapszabály-módosítást, amelyet tavaly áprilisban – a BAÁL Kft és Korányi G. Tamás (lapunk tőzsderovatának vezetője) javaslatára – már majdnem elfogadott a közgyűlés. Eszerint a tőzsdei tevékenység folytatását garantálandó a BÉT cégnevének, illetve fő tevékenységi körének megváltoztatásához, a jogutód nélküli megszüntetéshez, valamint a társaság alaptevékenységet szolgáló eszközeinek értékesítéséhez ezentúl az összes (tehát nem csak a jelen lévő) szavazat 85 százalékának beleegyezése szükséges. (Mindezt most már az MNB is megszavazta, amelynek tartózkodásán tavaly elbukott a javaslat.) Ezt a határt ugyan az egy részvénnyel szavazó TEBÉSZ képviselője megkísérelte 90 százalékra feltornászni, ám végül a 85 százalékot fogadta el a közgyűlés, ellenszavazat nélkül.
A közgyűlés felhatalmazta a BÉT igazgatóságát, hogy megvásárolja a BÁT Rt. részvényeit (a 600 milliós jegyzett tőkéjű BÁT a tavalyi évet 43 millió forintos eredménnyel zárta és a 20 százalékos Keler-paketten túl mintegy 750 millió forint készpénzzel rendelkezik), valamint megvegye az MNB tulajdonában lévő 53,33 százaléknyi Keler-részesedést. (A Keler Rt. a tavalyi 2 milliárdos eredmény kiosztása után is 12 milliárdnyi saját tőkével rendelkezik.) A vásárláshoz a BÉT igazgatósága a határozat szerint hitelt vehet fel. Felmerült a részvénykibocsátás lehetősége is, de Szalay-Berzeviczy Attila elmondta, hogy ehhez nemcsak a háromnegyedes többség (vagyis a konzorcium belső konszenzusa) és az adott pillanatban megfelelő tőkepiaci környezet, de az is szükséges, hogy tudott legyen, pontosan mennyi pénzbe is kerül a részvénycsomag. Azt azért hangsúlyozta, hogy a mostani hitel-felhatalmazás egyelőre rövid távra szól és csak a mozgásterét bővíti a tőzsdének, de nem zárja ki a későbbi nyilvános emisszió lehetőségét, és akár a két forrás kombinációja is elképzelhető. (Ezúttal a BÉT-részvények tőzsdei bevezetése – amelyről a korábbi közgyűléseken annyi szó esett – fel sem merült...)
Az igazgatóság nem javasolt osztalékfizetést (a milliárdos nyereségből minden százforintos BÉT-részvényre 190 forint jutott volna), és most először a részvényesek is megtartóztatták magukat, így a BÉT a tavalyelőtti 65 és a tavalyi 11 forintos osztalék után idén nem fizet osztalékot. A személyi kérdések sem váltottak ki vitát. A HVB hat-hat nevet javasolt a 6-6 tagú igazgatóságba és a felügyelőbizottságba, akiket meg is választottak, 95–97,8 százalékos arányban. A legtöbb szavazatot – és ez sem volt meglepetés – Szalay-Berzeviczy Attila kapta, de nem sokkal maradt le tőle az fb-be választott Török Sándor BÁT-elnök sem. A két tőzsde tevékenysége – immár új alapokon nyugvó – integrációjának időpontját szeptember végére tette a BÉT elnöke. (Mint ismeretes, tavaly áprilisban ugyancsak szeptemberi, de 2004. szeptemberi időpontról volt szó). Ekkortól működhet négy szekció (részvény-, derivatív, opciós és áru-) majd a BÉT-en. Az új igazgatóság – amelynek csak egy osztrák tagja van, Barbara Wörner – a közgyűlés után meg is tartotta első ülését, amelyen újra Szalay-Berzeviczy Attilát választotta elnökké. A felügyelőbizottság – amelynek hat tagja közül csak kettőt adott a HVB–ÖKB–Raiffeisen–Erste–Bécsi Tőzsde konzorcium – Lantos Csabát, a Keler elnökét választotta elnökké, aki már a kilencvenes években is részt vett az akkori Tőzsdetanács munkájában.
Korányi Tamás G.