Az első negyedév nagy meglepetése, hogy az előző eredményekhez képest nincs meglepetés – kommentálta Spéder Zoltán, az OTP alelnöke a tavalyi – korrigált – első negyedéves IFRS eredményhez képest 12,7 százalékkal magasabb, 38 milliárdos adózott eredményt tartalmazó OTP-gyorsjelentést. Minden idők második legnagyobb háromhavi OTP-profitja főleg akkor jó eredmény, ha a körülmények nehezedését (a bankadó 2,25 milliárdot visz el, a 175 bázispontos kamatcsökkenés a marzsot szűkítette, ráadásul visszaestek a jelzáloghitelek) is számba vesszük. Spéder mindazonáltal abban bízik, hogy a hátralévő három negyedév mindegyike 39-40 milliárdos eredményt hoz, így az idei várható IFRS szerinti profit eléri a 156-158 milliárd forintot.
Az OTP februárban legalább évi 10 százalékos nyereségnövekedéssel számolt, most viszont az alelnök 19-20 százalékos éves növekményt említett. A valóság azért nem ennyire fényes, a 19-20 százalék nem a februári 140,8 milliárdos, hanem a korrigált 131,3 milliárdos 2004-es eredményhez képest értendő. A tervek szerint az idei 164 forint után a tulajdonosok jövőre részvényenként 170 forintot (a saját részvények miatt ez ténylegesen inkább 179-180 forint) kasszírozhatnak. A csaknem 3 százalékos osztalékhozam már nem is elhanyagolható, igaz, a részvényesek alighanem jobban örülnének egy alacsonyabb számnak (persze az adott osztalékszint mellett, ami ugye magasabb árfolyamot jelentene)...
Az OTP-csoport legjobban teljesítő tagja az első negyedévben alighanem a bolgár DSK volt, amely a 98 millió levás idei eredménytervéből 33 milliót már össze is hozott. A bank a bolgár bankszektorban 15 százalékos részesedéssel bír (az OTP-csoport magyar tagjai a magyar bankszektorból 26,8, a hitelintézeti rendszer eszközeiből 25,1 százalékkal részesednek), és 7,35 százalékos kamatmarzs mellett (ez Magyarországon 6 százalék alatt maradt) egy év alatt másfélszeresére növelte nettó kamatbevételét. Már értékelhető eredménnyel zárt a szlovák bank is (bár az a csoport profitjának kevesebb mint 1 százaléka), viszont a Robank veszteséges, így érthető, ha az OTP vezetői nem mindenben elégedettek a menedzsment tevékenységével. A horvát Nova Banka csak mérlegével került konszolidálásra az első negyedéves jelentésben, ám mint elhangzott, az év végig a tavalyi 18 millió eurós nettó eredményhez közelítő profitot vár tőle Spéder.
Az alelnök a szokottnál jóval visszafogottabban nyilatkozott az akvizíciókról. A török bankról a kérdések ellenére sem sok szó esett, és elhangzott, az első félévben nem várható nagyobb akvizíciós bejelentés. (Amihez persze Spéder hozzátette, a Niska Banka nem számítana a nagyok közé...)
Az OTP-csoport tőkemegfelelési mutatója az év végi számokkal 8,9, az első negyedéves profittal együtt 10,71 százalék. Ez nem rossz, de tagadhatatlan, hogy egy – nem is nagy, de közepes – akvizícióhoz újabb alárendelt kölcsöntőke-kötvényt kell eladni (ami egyébként előkészítés alatt van), vagy tőkét kell emelni (ami viszont a körülményeket ismerve nem valószínű). Spéder megemlített egy harmadik, elvi lehetőséget is, a sajátrészvény-pakett egy részének piaci eladását. A bank március végén 18,6 millió saját részvénnyel rendelkezett, amiből több mint egymilliót márciusban vásárolt. A részvények átlagos könyv szerinti értéke 1770 forint, így a pakett jó 55 milliárdos látens tartalékot jelent. Összességében azonban úgy tűnik, az OTP vezetői számára az akvizíciók – minden bizonnyal átmenetileg – hátrébb szorultak, inkább a megvásárolt bankok belső konszolidálása, a csoportba való beillesztése van soron.
Korányi Tamás G.