Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Helyes döntés volt több mint tíz évvel ezelőtt a Richter Gedeon Rt. privatizálása, mert a gyógyszergyár állami kézben aligha fejlődött volna ennyit, mint így – vélte a Richter kőbányai székhelyén beruházásindító ünnepségen részt vevő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Példamutatónak tartotta, hogy a Richter „mindvégig magyar szellemi kapacitással, magyar mérnöki tudással és magyar vállalati vezetéssel építkezve jutott el odáig, hogy ma ő fordítja a legnagyobb összeget Magyarországon kutatás-fejlesztésre”.
A miniszterelnöki látogatás apropója az eddigi legnagyobb hazai k+f beruházás indítása volt. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója bejelentette, hogy a társaság a következő két évben több, mint 12 milliárdot fordít kutatási jellegű beruházásokra. A 2006 első felében elkészülő technológiai kísérleti nagylaboratórium hárommilliárdba, a 2007 elejére elkészülő, 19 ezer négyzetméteres kémiai kutató 9,1 milliárdba kerül. A két beruházás azon a 14 hektáros – egykor a Magnezitipari Művek telephelyét alkotó – területen valósul meg, amelyet a Richter 2000 októberében vásárolt meg (az ügyletet ugyan megtámadta az ÁPV Rt., de azóta nyugvópontra jutott a jogvita), és azóta 2,9 milliárd forintot költött a környezeti kármentesítésre.
A vezérigazgató elmondta, hogy a társaság 2015-ig átlagosan árbevétele 9 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre fordítani. Amint Bogsch pénteken a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta (NAPI Gazdaság, 2005 május 9., 7 oldal), a k+f ráfordítások az idén az árbevétel 10 százalékát is elérhetik.
A miniszterelnöki látogatást Bogsch Erik minden bizonnyal felhasználta arra, hogy a forint árfolyamát illető – a többi magyar exportőrrel közös – aggodalmait is megossza a kormányfővel. A dollár mélyrepülése egyébként nemcsak a 70 százalékos exportarány miatt (amelynek a fele dollárelszámolású) érinti igen kellemetlenül a Richtert, hanem a hazai piacon is versenyhátrányba kerül. Míg 2001-ben a dollár átlagos árfolyama 287 forint volt, addig 2005 első három hónapjában mindössze 187 forint. Mivel a legnagyobb versenytársak amerikai székhelyű multik, akiknek az árai forintban nem változtak az elmúlt négy évben, a konkurensek pusztán az árfolyam révén csak az idei első negyedévben mintegy 20 milliárd forint extraprofitra tettek szert a 2001-es helyzethez képest.
A Richter egyébként – talán a forint árnyalatnyi gyengülése által is segítve – 2005 első negyedévében 13,4 százalékkal, 8,6 milliárd forintra növelte nettó eredményét, ezzel, de még inkább a 600 millió eurót valószínűleg meghaladó idei árbevételével stabilan tartja első helyét a 10 új EU-tagállam gyógyszergyártói között.
