A Budapesti értéktőzsde Rt. igazgatósága – az eredetileg tervezett április végi időponthoz képest némi késéssel – május 24-ére hívta össze az értéktőzsde rendes éves közgyűlését. A napirenden a szokásos pontokon túl a lejáró mandátumú it és fb újraválasztása, a BÁT és a Keler részvényeinek megvásárlása, az ehhez szükséges hitel felvétele és két ponton az alapszabály módosítása is szerepel. A nyilvános tőkeemeléssel és a BÉT-részvények tőzsdei bevezetésével kapcsolatos döntések ellenben hiányoznak a napirendről, ám ez – mint Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta – nem jelentik azt, hogy ne szerepelnének a tervekben.
A BÉT a tavalyi évét 1 milliárd 30 millió forintos – a 2007-ig érvényes adómentesség miatt nem adóköteles – eredménnyel zárta. (A Keler 2004-es éve után a BÉT-nek járó 533 millió forintos osztalék ebben nincs benne.) Bár a tőzsde jelenleg már csaknem 3,5 milliárd forintos pénzvagyonnal rendelkezik, a NAPI Gazdaság úgy értesült, hogy egyetlen nagyobb tulajdonos sem számol osztalékfizetéssel, mivel forrásokat a BÉT akvizícióira tartalékolják. (A BÉT tavaly 64, tavalyelőtt 11 forintos osztalékot fizetett minden százforintos részvénye után.)
A 600 millió forintos jegyzett és mintegy 3 milliárd forintos saját tőkével rendelkező BÁT Rt., valamint a 4,5 milliárdos jegyzett és 12 milliárdos saját tőkével rendelkező Keler Rt. MNB-nél lévő 53,3 százalékos pakettje (ez utóbbinak 20 százaléka a BÁT-nál, 26,7 százaléka a BÉT-nél van) megvásárlása alighanem minden tulajdonos számára elfogadható javaslat. Az MNB várhatóan ősszel fogja eladni Keler-részesedését, megfigyelők szerint legalább a saját tőkét elérő – vagyis legalább 6,4 milliárd forintos – áron. A két akvizícóra a saját 3 és fél milliárd forintján túl a BÉT-nek elvileg 6 milliárd forintra lenne szüksége, ám ennél valószínűleg jóval kisebb a hiteligénye. A BÁT-ban ugyanis a Keler-osztalék után csaknem 800 millió forint készpénz van, míg a BÉT-nél – ha marad a mostani tőzsdei forgalom – havonta legalább százmillió forint elkölthető pénz képződik, a Kelernél pedig nem zárható ki egy – az idei osztalékhoz hasonló léptékű – évközi osztalékelőleg-kifizetés.
Korábban a BÉT vezetése egyértelműen új részvények kibocsátásában és a részvények tőzsdei bevezetésében gondolkozott, ám ettől a megoldástól az osztrák tulajdonosok egy része láthatóan ódzkodik. Szalay-Berzeviczy Attila – akinek BÉT-elnöki pozíciója megfigyelők szerint az utóbbi hetekben megerősödött – lapunk érdeklődésére elmondta, a tőzsdei bevezetéshez három feltételnek kell teljesülnie: tényleg legyen eladó a Keler, legyen meg a tulajdonosok háromnegyedének közös akarata és legyen megfelelő a nemzetközi tőkepiaci klíma. A hitelfelvétel az igazgatóság mozgásterét bővítő lépés, de ha a feltételek fennállnak, továbbra is elképzelhető a BÉT-részvények emissziója és tőzsdei bevezetése.
A közgyűlés napirendjén két alapszabályi pont módosítása is szerepel. Az egyik a felügyelőbizottság létszámát növelné hat főre, a másik viszont a minősített többségű közgyűlési döntések sorát egészítené ki egy lényeges ponttal. Már a tavaly áprilisi közgyűlésen részvényesi kezdeményezésre (a tőzsderovatunk két munkatársa, Korányi Tamás és Almás Andor tulajdonában álló Baál Kft. javaslatára) felmerült, hogy a tőzsdei tevékenység más tőzsdének való átadására, a név és a székhely megváltoztatására vonatkozó döntésekhez 85 százalékos többségű közgyűlési döntés kelljen a jövőben. Ez a javaslat akkor – nem kis részben a Magyar Nemzeti Bank ellenszavazata jóvoltából – nem kapta meg a szükséges többséget, de a májusban részvényt vásárló HVB Bank vezetői már akkor megígérték a tervezet támogatását. Ha a mostani javaslat megkapja a szükséges 75 százalékos támogatást, a magyar tőzsde bárhová helyezésével kapcsolatos ilyen-olyan sajtóértesüléseknek értelemszerűen kisebb lesz a terük...
Korányi Tamás G.