Tovább tart az FHB hegymenete, az első negyedéves gyorsjelentés még a várakozásokat is némileg felülmúló számokat tartalmaz. A magyar lakáshitelpiac növekedési üteme 2005 első három hónapjában jócskán elmaradt a 12 hónappal korábbitól (a hitelek havi növekménye tavaly 34, idén 15 milliárd volt), ráadásul egy év alatt nyolcszorosára nőtt a devizahitelek aránya. A forinthitelek állománya 2005 első negyedévében az egész piacon mindössze hárommilliárd forinttal gyarapodott.
Az FHB három hónap alatt 7,6 milliárd forint új hitelt folyósított ügyfeleinek, ennek negyedét devizában. (Tehát a többi pénzintézet forinthitel-állománya még csökkent is.) A refinanszírozott hitelek állománya egy év alatt 13,2 százalékkal nőtt és elérte a 243 milliárd forintot. Az FHB a magyar jelzáloglevél-piacon 30,6 százalékos részesedéssel bír. (Az OTP részesedése 64, a HVB-é 5,3 százalék.)
Az FHB egy év alatt negyedével növelte mérlegfőösszegét és 44 százalékkal (4,5 milliárd forintra) bruttó pénzügyi eredményét (kamatmarzs + díj és jutalékkülönbözet + pénzügyi műveletek nettó eredménye). A kiadások – amelyeken belül a személyi kiadások szinte az inflációnál is kisebb mértékben nőttek – a pénzügyi eredmény alig egyharmadára rúgtak, így a 76 millió forintos hitelezési eredmény elszámolása után a bank első negyedéves adózás előtti profitja 2 milliárd 983 millió forintot tett ki. (A hitelezési veszteség is jelzi a portfólió kiváló minőségét, a minősített állomány alig 0,9 százalék.) Az IFRS szerinti adózott eredmény 2,249 milliárd forint, ennek alapján idén akár a kilencmilliárdos nettó profit is elképzelhető. A bank ROE-mutatója (az első negyedév négyszeresét véve alapul) 50,9 százalék, tőkemegfelelési mutatója pedig 13,5 százalék. A számok alapján nem meglepő, hogy az FHB 86 milliárd forintos kapitalizációja a 20,6 milliárdos saját tőke 4,2-szerese, illetve az idei várható eredmény csaknem tízszerese.
Ma írja ki az ÁPV Rt. az FHB-tranzakció vezető szervezői posztjára szóló pályázatát. A tanácsadó feladata az 50 százalékos (3,3 millió darabos) állami törzsrészvénypakett értékesítése, elsősorban a koncepció kidolgozása. (Ezeken felül az államnak még 211 ezer darab szavazatelsőbbségi részvénye is van, amelyeket vélhetően a sorozat többi 689 ezer darabját birtokló társbankoknak szánnak.) Mivel az állam – és a banki menedzsment – fontos célja, hogy a bank feletti kontrollt még évekig ne tudja valamelyik konkurens bank megszerezni (ekkor ugyanis a többi bank aligha venne részt az FHB-hitelek értékesítésében), igen valószínű, hogy a szeptemberi Richter-akcióhoz hasonló modell lesz a legszimpatikusabb az ÁPV igazgatósága számára.
Mint ismeretes, a Richter-pakettet az állam öt év múlva (2009 szeptemberében) 137 eurós áron részvényre váltható kötvények formájában adta el erre szakosodott pénzügyi befektetőknek, ráadásul olyan jól, hogy a befolyt pénz csaknem másfélszerese volt a részvények akkori piaci árfolyamának. Ha ez a bűvészmutatvány sikerül az FHB-nél is, nem kizárt, hogy a 2003 őszén már 11,75 milliárdos FHB-bevételt elkönyvelő ÁPV a pakett jelenlegi 43 milliárd forintos piaci értékénél lényegesen több pénzhez jut, már 2005 őszén (a hamarosan befolyó 700 millió forintos osztalékon felül). Ráadásul az FHB még további öt évig biztosan megőrizheti függetlenségét. Ez a megoldás a bank mostani részvényesei számára is a legkedvezőbb lenne.
Korányi Tamás G.