A kereskedés elején még úgy látszott, ismét áttöri az euró a 250 forintos értéket, de a jegyzés hamar visszatért a 249–249,50 forintos sávba, ahonnan később nem is igazán mozdult ki. A hazai fizetőeszközt ezúttal is a zloty jegyzése mozgatta, és a lengyel deviza erősödése akadályozta meg a gyengülést. Hasonlóan alakult a dollár kurzusa is, leszámítva, hogy itt a 190,50 és 191 forintos érték adta a napközbeni sávot. Általános vélemény, hogy akárcsak eddig, ezután is inkább a régiós hírek, illetve az amerikai kamatdöntéssel kapcsolatos hírek mozgatják a devizapiacot. A hazai eseményekre nem igazán reagál a forint, így bár az elemzők többsége a monetáris tanács mai ülésén a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére számít, feltehetően az sem változtatna érdemben a jegyzéseken, ha most nem lenne vágás. Persze ha kiderül, hogy tarthatatlan az idei költségvetés, nagyobb forintgyengülés is elképzelhető – ebben az esetben a 255 forintos szint jelenthet erős korlátot.
Az állampapírok másodpiacán alig változtak a hozamok a referenciaértékeknél, ha volt is elmozdulás, az legfeljebb csupán egy bázispontot jelentett. Igaz, a trend nélküli, minimális változások következtében előállt az az érdekes helyzet, hogy a 3, a 6 és a 12 hónapos lejáratra egységesen 7,47 százalék az ÁKK által számolt piaci átlaghozam. A forintpiacon az overnight és a tomnext kamatok továbbra is 6,75–7,00 százalékon állnak.
