Törvénymódosítással próbálná megnehezíteni a német kormány a rövid távon gondolkozó pénzügyi befektetők dolgát – írja a Financial Times. Egyre több jel mutat ugyanis arra, hogy az apró piaci hibák kihasználására alakult, a pénzt rendkívüli sebességgel mozgató árfolyam-kockázati (hedge fund) és kockázatitőke-alapok tevékenysége már patinás német vállalatok működését veszélyezteti. Hans Eichel német pénzügyminiszter szokatlanul kemény szavakat használt az átfolyam-kockázati alapok stratégiájának minősítésére, a Reutersnak adott nyilatkozata szerint „el kéne gondolkozni olyan törvények meghozatalán,
amelyek megnehezítik, hogy a befektetők azon nyomban lelépjenek a pillanatok alatt megszerzett pénzzel”.
A heves nyilatkozatra a Deutsche Börse és egyik, a tőzsdében pár százalékos tulajdonnal rendelkező árfolyam-kockázati alap, a Children’s Investment Trust közötti vita elmérgesedése nyomán ragadtatta magát a miniszter. A londoni tőzsde felvásárlását megakadályázó angol befektetési társaság ugyanis erős nyomást gyakorol a Deutsche Börsére, hogy az szállítsa le tőkéjét és osszon szét egymilliárd eurót a részvényesei között. Vannak hosszú távon gondolkodó befektetők és vannak olyanok – mint azt a Deutsche Börse példáján is látjuk – akiket csak a rövid távú nyereség érdekel – kommentálta a pénzügyminiszter az eseményeket. (A Deutsche Börse mellett a DaimlerChrisler háza tájáról röppentek fel a németeket aggasztó hírek, állítólag néhány pénzügyi befektető szeretne irányító befolyást szerezni az autógyárban, hogy azt feldarabolva drágábban értékesítse.)
Megfigyelők azonban valószínűtlennek tartják, hogy valóban szigorítanák a befektetésekre vonatkozó szabályokat, a mostani nyilatkozatok – a hét végén az SPD elnökhelyettese nevezte vérszívónak a pénzügyi befektetőket – inkább az észak-rajna-vesztfáliai választások közeledtének tudhatók be, a politikusok valószínűleg így szeretnének néhány szélsőbalos szavazatot is besöpörni. A Children’s Investment Trust vezetője a cégét ért támadásokat csak annyival kommentálta: értelmetlenül populista magatartás az árfolyam-kockázati alapokat kritizálni.
Pedig nem a német kormány az egyetlen, amelyben aggályok merülnek fel az árfolyam-kockázati alapok tevékenységével kapcsolatban. Az Európai Bizottság is megfogalmaz némi finom kritikát a pénzügyi befektetőkkel szemben legfrissebb jelentésében. Eszerint az európai vállalatok is felelősek azért, hogy lassú az eurózóna gazdasági növekedése. A vezető európai társaságok ugyanis tulajdonosi nyomásra profitjuk javát osztalékként kifizetik, vagy saját részvényt vásárolnak, ahelyett, hogy nyereségüket munkahelyteremtésre vagy technológiai fejlesztésre fordítanák. Ez pedig hosszú távon visszahat a cégekre, a technológiai befektetések terén Európa igencsak lemaradt az USA mögött, súlyosan visszaesett versenyképessége.
