Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két magyar céget is bevezettek tavaly a varsói értéktőzsdére, a BorsodChem papírjaival októberben, a Mol-részvényekkel decemberben indult meg a kereskedés. A bevezetést követő eufória lecsengése után jelentősen visszaesett irántuk az érdeklődés – igaz, ebben szerepet játszhatott az is, hogy Varsóban mostanában szinte minden hétre jut egy új tőzsdei megjelenés. A BorsodChem 76 millió részvényének mintegy 10 százaléka, 7,3 millió papír került a lengyel fővárosba, a cég papírjainak fő piaca tehát továbbra is Budapest maradt. A két tőzsde között nagyjából a bevezetett mennyiségeknek megfelelően oszlik el a vegyipari papírok forgalma, a BÉT-en az elmúlt három hónapban naponta átlagosan 518 ezer, Varsóban 43 ezer részvény fordult meg.
Az árfolyamok – feltehetően az éles szemű arbitrazsőröknek köszönhetően – nagyjából párhuzamosan mozognak, ám néha jelentősebb eltérések is mutatkoznak. (A záróárak közötti eddigi legnagyobb differencia négy százalék volt.) A BorsodChem egyelőre korainak tartja a varsói megjelenés mérlegének megvonását. Mint Kovács F. László korábban fogalmazott: az ismételt tőzsdére menetellel tettek egy ígéretet a befektetőknek, a bizalom adott is volt, a másodlagos kibocsátás során valamennyi papírt lejegyezték. Jelenleg a BorsodChemen a sor, hogy beváltsa ígéreteit. Ha azt megteszi, az érzékelhető lesz a tőzsdei forgalmon is – mondta.
A Mol, bár a varsói tőzsde harmadik legnagyobb részvényévé vált, meglehetősen szerény forgalmat generál. A piac ugyan többször is biztosan tudni vélte, hogy a Mol kínálatbővítésként piacra dobja odakint ötmilliós sajátrészvény-pakettjének egy részét, ám erre mind a mai napig nem került sor. Így a pesti 664 ezer darabbal szemben Lengyelországban mindössze 9700 darabos volt az elmúlt három hónapban a napi átlagforgalom.
Az olajipari cég ezzel együtt elégedett. Amint lapunk kérdésére elmondták, a bevezetés elsődleges célja az volt, hogy a lengyel befektetők – s különösen a 10 milliárd dollár feletti összeget kezelő nyugdíjalapok – számára elérhetővé tegyék a részvényeket, és így regionális befektetőkkel bővítsék és erősítsék részvényesi körüket. Ezt a célt sikerült elérni, a Mol-részvények már a régió legjelentősebb tőzsdéjén is hozzáférhetők. „A kereskedés első napját óriási forgalom jellemezte, ami a lengyel intézményi befektetők érdeklődését jelzi. Az elmúlt hónapokban a forgalom lassan, de folyamatosan emelkedett, és reméljük, hogy ez a trend folytatódni fog” – mondták el. Márciusban ráadásul a Mol bekerült a WIG indexbe, amelyben jelenleg 2,2 százalékos súllyal a kilencedik legnagyobb részvény.
Az árfolyamok a Mol esetében is nagyjából párhuzamosan mozognak Pesten és Varsóban, az utóbbi piacon – feltehetőleg tranzakciós költségek miatt – jellemzően egy százalékkal olcsóbb a részvény. A kinti kereskedés a magyart követi, ám a március 15-i ünnepségek alatt például Varsó némileg előreszaladt. A hosszú hétvége után idehaza egy nap leforgása alatt több mint ezer forintot veszített értékéből a részvény, ám a 14–15-én is nyitva tartó lengyel piacon már az ünnep alatt lejátszódott a zuhanás nagy része.
Megfigyelők szerint a varsói megjelenésben ezek mellett mindkét félnél szerepet játszottak még a lengyelországi terjeszkedési tervek is. A BorsodChem esetében a cég nevének ismerté tétele a lengyel vegyipari privatizáció során okozhat pozitív hatást. A Mol varsói megjelenésével pedig a vállalat teljesítménye, árazása összehasonlíthatóvá vált egyik legnagyobb regionális vetélytársáéval, a PKN-énel. Ráadásul a lengyel olajcég privatizációja során is jól jöhet még, hogy egyazon piacon jegyzik a két társaság részvényeit – vélik elemzők.
