Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közzétette az újraindított forintalapú, 2005–2006-ra szóló – a korábbiakhoz hasonlóan – 220 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél-kibocsátási programját a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Ezzel párhuzamosan tovább fut a luxemburgi, euróalapú kibocsátási program is. Az idén az FHB-nak 80–90 milliárd forint forrásbevonásra lesz szüksége tervezett növekedéséhez – eddig két kibocsátáson vannak túl: egy 50 milliós eurós, hat évre szóló, és egy ötéves, 5 milliárdos futamidejű kibocsátást hajtottak végre 2005-ben, ez utóbbira a forintprogram beindításához volt szükség. A tervek szerint itthon is 5–10 éves, esetleg ennél hosszabb futamidejű papírokat bocsátanának ki. Lakossági papírban nem gondolkodik az FHB, de a magánbefektetők azért szerezhetnek a kötvényekből az aukciók során.
A hazai piacra való visszatérés egyértelműen attól függ, hogy a befektetők milyen ajánlatokat tesznek az FHB-kötvényekre. Ha az itthoni kibocsátás drágább a banknak, mint amit a luxemburgi tőzsdén elérhet, akkor marad a külföldi kibocsátás – mondta el lapunknak Pataki Sándor, az FHB értékpapír-kibocsátásokért felelős ügyvezető igazgatója. A befektetői kör másodlagos piacon való aktivitása is mutatja, hogy nagy az érdeklődés a kötvények iránt. A felárak most alacsonyak: az FHB legutóbbi eurós kibocsátása a hathavi EURIBOR plusz 20 bázisponton történt, ami éves BUBOR-ra átswapolva 18 bázispontos felárat ad ki. Az új forintos kibocsátási program esetében az első 5 milliárdot ÁKK-hozam plusz 30 bázisponton adta az FHB, vagyis 100 bázisponttal kisebb felárral, mint tavaly ilyenkor – mondta Pataki.
A szakértő szerint a világszerte jelentősen beszűkült hozamfelárakat a történelmi mélyponton lévő kamatok mellett az is befolyásolta, hogy az EU-csatlakozással megnyílt a lehetőség a külföldi befektetők előtt a kelet-európai kibocsátók papírjainak vételére, így a megnőtt érdeklődés is összenyomta a spreadeket. Ugyanakkor a befektetők év eleji nagy bevásárlásai is lenyomták a felárat.
Azzal, hogy a Fed és az ECB várhatóan kamatot emel, az olcsó pénz effektus gyengül majd, s még a jobb kelet-közép-európai országok (Lengyelország, Csehország, Magyarország) spreadjei is nőnek majd néhány bázisponttal – vélekedik az ügyvezető. Pataki szerint mindemellett az lenne a jó, ha a magyar kibocsátók Magyarországon tudnának forrást szerezni, de a tendencia nem ez, éppen az említett olcsó pénz effektus miatt.
Az FHB az egységesebb lejáratstruktúra kialakítása érdekében folytatja az értékpapír-visszavásárlásokat is, de ez a jövőben sem lesz tömeges.
