Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BUX az elmúlt egy évben 60 százalékkal nőtt, de ebből a hazai befektetők, mind magán-, mind intézményi szinten, alig éreztek valamit – hívta fel a figyelmet Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök a Népszabadságban megjelent interjújában. Az 1300 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyon alig hét százalékát fektetik részvényekbe, míg Lengyelországban ez az arány 30, Nyugat-Európában 40-50, az Egyesült Államokban pedig 60-80 százalék.
A tőzsdeelnök a problémát abban látja, hogy a magyar nyugdíjpénztáraknak jelenleg egyéves hozamokat kell jelenteniük, ez pedig rövid távon részvényellenes (egy éven belül kockázatos részvényekbe fektetni), miközben 10-15 éves távlatban a részvény jobb befektetés, mint a kötvény. Szalay-Berzeviczy a rövid távú szemléletre példának hozza fel, hogy bár most minden pénztár elégedett, mivel tavaly 17-18 százalékos hozamokat ért el, azonban az előző évek hozamai többnyire az inflációt sem érték el.
A BÉT ezért azt kezdeményezi, hogy a három-, ötéves vagy még hosszabb távú hozam publikálása legyen előírás. Emellett kidolgozott egy javaslatot a nyugdíjrendszer negyedik pillérének létrehozására is. Az amerikai mintát követve egy nyugdíj-előtakarékossági számla létrehozását javasolják, ami egy olyan értékpapírszámla lenne, amelyet minden bankban nyithatna bármely magyar lakos. A számla tulajdonosa ide akkor fizetne be pénzt, amikor tud, viszont a nyugdíjig azt már nem vehetné ki. A rendszer a tervek szerint olcsóbb lenne a nyugdíjpénztáraknál, hiszen nincs vagyonkezelő és más eltartandó bürokrácia. Mindenki maga dönthetné el, mibe fekteti a pénzét: részvénybe, állampapírba vagy más pénzügyi instrumentumba, és napi rendszerességgel követhetné, hogyan alakul a megtakarítás értéke.
