Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amíg a BÉT azonnali piacán a részvényszekció februárban rekordforgalmat produkált, addig a Xetra-forgalom alig haladta meg 8 millió eurót, ami forintban alulról közelíti a kétmilliárdot. A hazai befektetőket – külföldiek feltehetően nem nálunk vásárolnak Xetra-instrumentumokat – láthatóan a BUX látványos emelkedése tartotta lázban, és inkább a Mol és az OTP páros árfolyam-alakulására figyeltek.
Az elmúlt másfél év statisztikai adatai alapján a kezdeti lelkesedés igencsak megcsappant a BÉT által gründölt piaci szegmensben. A havi forgalom ugyan sokáig tízmillió euró felett volt, de az elmúlt félévben mindössze egyszer sikerült átlépni ezt az értéket. A külföldi részvények vásárlása ugyan magasabb tranzakciós költségekkel jár, mint a hazai papíroké, de ennek mértéke nem komoly: jellemzően 3–5 ezer forint plusz 0,7–1 százalék a jutalék. Szakértők szerint a jelenlegi helyzeten inkább a hazai befektetési kultúra szinvonalánák növelése, a szofisztikáltabb befektetési eszközök térnyerése segítene, de az is problémát jelent, hogy a külföldi cégekről kevés információ jut el a hazai befektetőkhöz.
Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint ugyanakkor sokat számított az is, hogy a vezető európai indexek teljesítménye jócskán elmaradt a BUX-étól. A befektetők a magasabb hozam miatt inkább a hazai értékpapírokat részesítették előnyben. Eddig a rendszerhez a Buda-Cash, a Concorde, az Erste Bank és az Inter-Európa Bank csatlakozott – az ING tavaly tavasszal döntött úgy, hogy saját hálózatán keresztül oldja meg a külföldi papírok vételét. Korábbi információink szerint az OTP szintén tervezi, hogy a BÉT-en keresztül kínál majd lehetőséget külföldi részvények vásárlására és rajtuk kívül az idén állítólag még egy szereplővel bővül majd a piac.
