Tegnap kora délután zajlott le a Nova Banka (NB) megvásárlásának záró ceremóniája Zágrábban. A részvényátruházási megállapodást március 8-án írták alá a felek, a tranzakció záróakkordjaként az OTP most kifizette a 236 millió eurós vételárat, s megkapta a horvát bank 95,59 százalékát képviselő részvénycsomagot.
A 41 szereplős horvát bankpiacon a hetedik legnagyobb, ezer főt foglalkoztató NB 300 ezer ügyfelet szolgál ki, ezzel 5 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. A négy bankból létrejött hitelintézet zárai (Zadar) székhellyel működik, s főként Dalmáciában, a tengerparti területeken erős. A társaság 96,4 millió euró saját tőkével rendelkezik, tavaly 1,027 milliárd eurós mérlegfőösszeg mellett adózás előtt 12,8, adó után 18,9 millió euró eredményt ért el. Az első látásra meglepő eltérést az adó-visszatérítések magyarázzák: e címen az NB 2003-ban 2, tavaly 6 millió euróhoz jutott.
Az elmúlt év végén a bank betétállománya 833 millió, kihelyezett hitelállománya 487 millió eurót tett ki, a sajáttőke-arányos nyeresége (ROE) 21,2, az eszközarányos nyeresége (ROA) pedig 1,8 százalékra rúgott. A Nova Banka a vállalkozói és vállalati betétek esetében 2, a hitelekében 2,6 százalékos részesedéssel bír a horvát piacon. A lakossági betétek terén – ahol a legerősebb a cég – 5,9, a hiteleknél pedig 3,8 százalékos súlya volt a 2004. december végi állapot szerint.
Az OTP Nova Bankával kapcsolatos középtávú tervei kapcsán a záró ceremóniát követő sajtótájékoztatón elhangzott: a horvátországi társaság alapvetően saját forrásból fedezi a hálózatbővítés és az infrastruktúra-fejlesztés költségeit, vagyis nem lesz szüksége tőkeemelésre. A cég a lakossági és vállalati ügyfelekre egyaránt koncentrál majd, s fejleszti termékeit, szolgáltatásait is. A NAPI Gazdaság értesülése szerint a Nova Banka 2008-ig 40 millió eurót fordít saját forrásból fejlesztésekre, ezen belül főként a hálózat bővítésére és az informatikai rendszer modernizálására.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató elmondta: 2010-ig organikus növekedéssel 10 százalékos piaci részesedés, illetve a befektetés értékére vetítve 20 százalékos ROE elérését tűzték ki célként. Az utóbbi – tekintetbe véve, hogy az NB a 95,59 százalékos pakettért kifizetett 236 millió euró alapján 247 milliót ér – 50 millió euró körüli eredményvárakozást takar. A tervekben a jelenleg meglévő 89 egység után további 20–30 fiók nyitása szerepel. Ezeket három régióban, Zágrábban, Észak-Horvátországban, illetve a tengerpart olyan területein – például Split városában – kívánják létrehozni, amelyek még nincsenek lefedve. (Dubrovnikban ugyanakkor már 60 százalékos az NB részesedése.) Újságírói kérdésre válaszolva Csányi elmondta, egyelőre nem tervezik, hogy Zágrábba tennék át a bank székhelyét. A fent vázolt célok hamarabb elérhetők, ha Horvátországban sikerülne még egy-két kisebb bankot venni és ezeket is beolvasztani az NB-be – ezen akvizíciók lehetőségét vizsgálja az OTP.
Az OTP-hez közelálló forrásból származó információink szerint – akárcsak a szlovákiai és a romániai leány esetében – rövid időn belül fel fog merülni a horvátországi szerzemény névváltása is. A lehetséges befutó az OTP Banka Croatia lehet, hiszen a Nova Banka elnevezés is csak 3-4 éves, s nem is bír különösebb marketingértékkel.
A horvátországi megjelenést az OTP Garancia Biztosító, az OTP Alapkezelő és az OTP Ingatlan is tervezi. Az ingatlanpiacra inkább érdemes volna beszállnia a cégnek, mert Magyarországról jelentős érdeklődés mutatkozik a tengerparti ingatlanok iránt. Arra a kérdésre, miszerint a Croatia biztosító kapcsán az OTP felvette-e a kapcsolatot a horvát kormánnyal, Csányi nemmel válaszolt, ám hozzátette: vizsgálják a cég megvásárlásának lehetőségét.
A további akvizíciós terveket illetően elhangzott: egy szerb bank és a román CEC takarékpénztár is kiemelt célpontnak számít, s remélhetőleg mindkét esetben döntés születik még az idén. Romániában egy-két hónapon belül kezdődhet a CEC privatizációja. A román piac nagyon ígéretes, de – fogalmazott Csányi – hihetetlenül megdrágult az utóbbi években, a háromszoros P/BV érték mellett nehéz középtávon megfelelő megtérülést elérni.
Az eddigi utalásokból arra lehet következtetni, hogy az uniós reményeket dédelgető Törökországban is terjeszkedne az OTP. A tőzsdei társaság akvizíciókért is felelős vezérigazgató-helyettese, Wolf László nemrégiben a Reuters riporterének úgy fogalmazott, hogy egy relatíve nagy bankpiaccal rendelkező, délkelet-európai országot is vizsgálnak, ahol gyors a piac növekedése és a következő években csökken az országkockázat. Értesülésünk szerint mindezek alapján megvan rá az esély, hogy a magyar hitelintézet 2005-ben egy közepes méretű, magántulajdonban lévő isztambuli bankot vásároljon meg.
A NAPI Gazdaság kérdésére, miszerint várható-e a déli irányú terjeszkedés egészen a Boszporuszig, Csányi Sándor közölte: a török gazdaság még a mi régiónkhoz képest is gyorsan fejlődik, 72 milliós a piac, relatíve fejlett bankrendszerrel. Az OTP minden lehetőséget megvizsgál, így ezt is, de – figyelmeztetett Csányi – sok más országot is górcső alá vesz. Ezek közül már az is jó arány, ha minden második bejön. Ilyen értelemben a bankvezető a törökországi akvizíciónak 50–50 százalék esélyt adott.
Bár az OTP vezetői nem beszéltek róla, benyomásunk szerint továbbra sem tettek le a nagy álomról, a nyugati irányú terjeszkedésről, ahol Ausztria az elsőszámú célpont. Úgy tudjuk, a menedzsment ezzel kapcsolatban azon az állásponton van, hogy ehhez még legalább három évi, a korábbiakhoz majdnem hasonló arányú növekedés szükséges. E sorok írója mindazonáltal úgy véli, hogy a török kártya az OTP játszmájában magas értékkel bír.
Korányi Tamás G.
Ádám Viktor