Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén 22 százalékkal nőhet a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) MSZSZ szerinti, adózás előtti eredménye, ugyanez az IFRS szerint 26-27 százalékkal lehet nagyobb – hangzott el a bank tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez az idei 8,6 után 11 milliárd forintos adó előtti eredményt jelent. A mérlegfőösszeg tekintetében 15 százalékos növekedést terveznek, a banki kamatkülönbözet ugyancsak 15 százalékkal nőhet. Bár a számok még mindig impozánsak, de már elmaradnak a tavalyi bővüléstől. A bank lassuló fázisba került, ezt egyébként már a középtávú stratégiában is jeleztük – mondta el Gyuris Dániel vezérigazgató.
Az osztalékfizetésről ugyan még nem hozott döntést az igazgatóság, de az előző évi kifizetési rátával számolva az idén 200 forintos részvényenkénti osztalék adódna (ez tavaly 100 forint volt). A vezérigazgató elmondta, hogy az osztalékalap idén jelentősen megnőtt az egy évvel korábbihoz képest, így ezzel közel arányosan nőhet az osztalék mértéke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az osztalékpolitikát a privatizációs tájékoztatóban meghatározott keretek alapján állapítják meg.
A privatizációról Gyuris elmondta, hogy az előrejelzetteknek megfelelően a jelenlegi tulajdonosok érdekeit messzemenően figyelembe vevő döntést hoz majd az ÁPV Rt., ami az előzetes várakozások szerint a tőkepiaci privatizáció folytatását jelenti.
Az FHB-nál idén több lehet az úgynevezett saját hitelezés, aminek nagyobb a hozadéka, míg a refinanszírozott hitelek aránya a tervek szerint az összportfólión belül 56 százalékra csökken. Az FHB várakozásai szerint a partnerbankok egyre kevesebb hitelt „szállítanak” majd, a növekedés meghatározó forrása a konzorciális partnerek és hitelügynökök tevékenysége lesz.
Az FHB tavaly kiemelkedő eredményt ért el, adózás előtti eredménye az IFRS-számok szerint 8,62 milliárd forint lett, ami egy könnyed eredményduplázás 2003-hoz képest. A bank mérlegfőösszege 34 százalékkal, a hitelállomány 25 százalékkal nőtt. A jövedelmezőségi mutatók közül a ROEA az MSZSZ szerint 45, az IFRS-számítás szerint 47,5 százalék lett 2004-ben (2003-ban 38,5 volt), míg a ROAA, szintén IFRS-alapon, 1,6 százalékról 2 százalékra javult. A költség/bevétel mutató (Cost Income Ratio) 35,7 százalékra javult, ezt idén is 40 százalék alatt tartják majd. A bank átlagos nettó kamatrése (Net Interest Margin, NIM) 2004 folyamán 1 százalékponttal, 4 százalékra szűkült a magyar, illetve 4,4 százalékról 4 százalékra az IFRS-számok alapján. A banknál 2004–2006 között feltöltik a céltartalékokat a törvény adta maximumra, amit a Bázel II-es szabályozás bevezetésével indokoltak.
