Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Furcsa, bár nem példa nélküli tranzakcióra figyelhetett fel az olvasó a napokban: a HVB Jelzálogbank Rt. (HVBJ) január 19-én aukción eladott 6,4 milliárd forintnyi jelzáloglevelet, majd január 24-én a tőzsdén visszavásárolt szintén 6,4 milliárdnyit saját papírjaiból. Ráadásul mindkét esetben 3,4 milliárdnyi 2009/B jelzáloglevél és 3 milliárdnyi 2011-es papír cserélt gazdát, igaz, a 2001-es sorozatok nem egyeztek meg. A kibocsátáskor a 2011/C jelzésű, vadonatúj értékpapírból adtak el, a visszavásárláskor pedig az egy hónappal eltérő futamidejű, korábban már többször piacra dobott 2011/A szerepelt.
Információink szerint a tranzakciók magyarázata, hogy a pénzintézet jelzálogleveleinek egyik nagytulajdonosa át szerette volna strukturálni befektetéseit. Így annyi történt, hogy tőle vásárolt a kibocsátó, miután más befektetőknek előzőleg ugyanennyit értékesített. Ennek nyomán a HVBJ jelzáloglevél-állománya nem változott, a futamidő is csak minimális mértékben módosult. A HVBJ előzőleg, január 10-én egy kicsiny, mindössze 300 millió forintos egyéves lejáratú jelzáloglevél-sorozatot értékesített, négy befektetőnek, évi 9,05 százalékos átlaghozammal. Tavaly hasonló kisebb kibocsátásokat jórészt private banking magánügyfelek számára rendezett.
A visszavásárlásokban egyébként a másik két jelzálogbank is jeleskedik, az FHB bevallottan jórészt azért, hogy a saját lejárati struktúráját optimalizálja. Korábban nagy mennyiségben bocsátott ki 2008-as és 2010-es lejáratú papírokat, ezekből vett vissza tavaly többször is, helyettük pedig hosszabb futamidejű papírokat bocsátott ki külföldön. De külföldi kötvényt is cserélt már le szintén külföldi, de hosszabb sorozatra. (NAPI Gazdaság, 2004. december 1., 12. oldal.) A lejáratok különbsége mellett nála persze a hazai és külföldi kamatok különbsége is sokat nyomhatott a latban.
