Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szlovák versenyhivatal felkérésére a pénzügyminisztérium 2004. november 8-ától tüzetes pénzügyi ellenőrzést végzett a Slovnaft olajtársaságnál. A vizsgálat az árképzésről szóló 18/1996. törvénnyel összhangban történt (ez az úgynevezett tárgyi deregulációs törvény, amely 2004. január 1-ig volt hatályban), ennek eredményeként a társaságra az indokolatlan költségek és a túlzott nyereség miatt együttesen 1,3529 milliárd koronás büntetést szándékozik kiróni – közölte keddi sajtótájékoztatóján Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter.
Az átfogó ellenőrzés megállapította: a cég 2002-ben és 2003-ban indokolatlanul magas költségeket számított be a végár megállapításába, 2004-ben pedig (a szeptember 30-ig tartó 9 hónap alatt) túlzott (16,6 százalékos) nyereséget ért el. Ivan Miklos egyébként cáfolta Vratko Kassovicnak, a Slovnaft vezérigazgatójának hétfői kijelentését, miszerint a szaktárca voltaképpen nem is az árképzés helytelen módszere miatt büntetné meg a társaságot.
A pénzügyminiszter nyomatékosan közölte: igenis a túl nagy nyereséget magában foglaló ár okozza a problémát, hiszen az általuk ellenőrzött nyereség- és költségtétel éppen az ár két kulcsfontosságú összetevője. A Slovnaft természetesen fellebbezhet, első körben éppen a pénzügyminisztériumnál. Ha a társaságnak végül fizetnie kell, akkor a több mint 1,3 milliárd korona az állami költségvetésbe folyik be.
Miklos nem tagadta, hogy az államnak jól jönne az összeg. Szlovákia 2005-ös, már elfogadott költségvetését ugyanis súlyosan terheli, hogy a külföldi beruházók tömeges érkezése miatt a vártnál nagyobb összegeket emészt fel a beruházások támogatása. Végezetül a pénzügyminiszter jelezte, ha szükség lesz rá, akkor a későbbiekben további ellenőrzést is végezhetnek a Slovnaftban.
A Mol a pénzügyminiszteri álláspontra reagálva közzétette, hogy vitatja a lépés jogszerűségét. Az olajcég egyfelől arra hivatkozik, hogy az utólagos ármegállapítást jelent, másfelől hiányolja a szabályos versenyhivatali eljárást. A cég közleménye hangsúlyozza, hogy minden jogi lehetőséget – úgy a szlovák fellebbviteli lehetőségeket, mint az európai uniós szervekhez fordulást) igénybe vesz, hogy érdekeit érvényesíthesse a döntéssel szemben, amely ugyanúgy sért magyar–szlovák államközi megállapodást, mint a római szerződést, valamint a Brüsszeli Bizottság (az Európai Unió versenyhivatala) megkerülését jelenti.
A büntetés ténye mindenképpen negatív hír a Mol szempontjából, még akkor is, ha feltételezzük, hogy a feljebbviteli hatóságok végül a Slovnaftnak adnak igazat. (A közigazgatási eljárásban a pénzügyminisztérium a másodfokú hatóság is, utána jön a szlovák legfelsőbb bírósághoz beadható felülvizsgálati kérelem.) A büntetést ugyanis valószínűleg így is, úgy is ki kell fizetni, visszakapni pedig csak jóval később lehet. Ez egyben lehetővé teheti a politikus pénzügyminiszter számára, hogy a benzinárakat emelő és ezért népszerűtlen olajcég megbüntetéséből adódó politikai és pénzügyi babérokat rövid távon learassa, még akkor is ha később netán kiderülne, hogy nem is volt igaza.
