Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szlovák pénzügyminisztérium a Mol-csoportba tartozó pozsonyi Slovnaft számára 1,3 milliárd korona pénzbírságot helyezett kilátásba – közölte hétfői sajtóértekezletén Vratko Kassovic, a Slovnaft vezérigazgatója. Kassovic szerint a pénzügyi tárca a büntetés kiszabásánál nem a társaság árképzését, hanem a kiadási oldal összetételét és a túlzott nyereséget kifogásolta. Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója szerint sokkoló a szlovák szakminisztérium álláspontja, negatív színben tünteti fel Szlovákiát, többek között azért, mert visszamenőleges hatályú a büntetés. Ha a kormány visszamenőlegesen állapítja meg, mekkora lehet a nyereség, az már politikai kérdésnek számít – tette hozzá.
A pénzügyi tárca a hétfőn véglegesített jegyzőkönyv szerint a következőket vetette a Slovnaft szemére: a társaság nyeresége 2002-ben 5,09 százalék, 2003-ban 7,16 százalék, 2004-ben pedig 9,23 százalék volt (valószínűleg a forgalomhoz viszonyított nyereségről van szó), ami indokolatlanul magas és nem felel meg a szlovák törvényeknek; a Slovnaft béreket az inflációnál gyorsabb ütemben emelte; a kutatásra és fejlesztésre fordított tételeket nem lehet a kiadások közé sorolni; végezetül a benzinkutak üzemelésére fordított kiadásokat sem lehet az indokolt kiadási tételek közé beépíteni.
A büntetés ellen a Slovnaft természetesen fellebbezni fog – közölte Vratko Kassovic (a NAPI Gazdaság információi szerint ilyen esetben a másodfokon eljáró hatóság is pénzügyminisztérium). A Slovnaft az elmúlt tíz évben mintegy 40 milliárd koronát szánt a fejlesztésre, a korszerűsítésre és a környezetvédelmi beruházásokra, ezen belül az utóbbi három évben 16 milliárdot. A ráfordításokat a pénzügyi tárca indokolatlannak tartja. Kassovic szerint a tárca a 80-as évekre jellemző tervgazdaság elveit vallja, és az 1,3 milliárdos büntetés egyfajta pótlólagos adónak számít, ami rövid távon jól jöhet az állami költségvetés számára (a külföldi befektetésekre viszont éppen ellenkezőleg hathat). Érdekes módon a heteken át tartott pénzügyi vizsgálat magába az árképzésbe nem kötött bele, a pénzügyi tárca nem kötelezte a Slovnaftot árai mérséklésére.
A szlovák pénzügyminisztérium támadásával egy időben a Magyar Energiahivatal és a Magyar Versenyhivatal egy-egy tisztviselőjére hivatkozva olyan hír látott napvilágot a Bloomberg hírügynökség közreműködésével, amelyből az derült ki, hogy a hivatalok várhatóan nem engedélyezik a Mol és az E.On Ruhrgas közötti tranzakciót a gázüzletág eladásáról. Mivel az ügylethez mindkét hivatal hozzájárulása szükséges, ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a tranzakció kútba esett. Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke ugyanakkor a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, szó sincs ilyesmiről, a hivatal egyelőre semmilyen álláspontot nem alakított ki a kérdésben, s nem is tehette, hiszen még nem is kapott ilyen engedélyezésre kérelmet. Ugyanez derült ki a versenyhivatalnál, ami arra utalhat, hogy a hivatalok egyelőre nem ismerik az ügy minden részletét. A várhatóan hamarosan beadandó engedélykérelmek – ismerve a Mol és az E.On Ruhrgas jogi erőforrásait és azt a tényt, hogy a magyar gáz-nagykereskedelemnek ezentúl egy helyett két szereplője lesz – nagy valószínűséggel komoly érveket fognak tartalmazni az engedélyek megadása mellett.
A Mol-csoport új keletű gondjai, úgy tűnik, inkább Szlovákiában adnak okot aggodalomra, hiszen a büntetést – ha az ottani pénzügyminisztérium komolyan gondolja – minden valószínűség szerint ki kell fizetni. (Különösen mivel a jelenlegi szlovák rendszerben a másodfokú hatóság is a pénzügyminisztérium.) A társaságnak talán nem is a részvényenként mintegy 7 forintos összeg fájhat nagyon (bár a Slovnaft közleménye minden, többek között az Európai Unió hatóságaihoz való fordulást kilátásba helyezi a döntés ellen), hanem az, hogy árképzését Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában is támadják. Ez pedig hasonló a hazaihoz – annyi különbséggel, hogy nem az adriai, hanem a rotterdami jegyzésárakat, és nem a költségalapú árképzést veszi alapul.
