Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kincstári kör teljes finanszírozási igénye az idén várható 1303 és a tavalyi 1060 milliárd forint után jövőre várhatóan 931 milliárd forint lesz, ebből 609 milliárdra tehető a központi költségvetés hiánya és 340-re a társadalombiztosításé, míg az elkülönített állami alapok szerény pozitívumot érhetnek el – mondták el az Államadósság-kezelő Központ Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján. Ebben még nincsenek benne a keddi törvénymódosítás számai, ám azok az eddigi becslések szerint csupán 20 milliárd forint körüli összeggel növelik a hiányt.
A finanszírozási igényt az idei állapothoz hasonlóan jövőre is elsősorban devizaadósságok felvételével elégítenék ki. Mintegy 3,5 milliárd eurós bruttó külföldi kötvénykibocsátásra lehet számítani jövőre, ez az esedékes törlesztések levonásával nettó 2,1 milliárd eurós adósságnövekedést jelent. Emellett projektfinanszírozási céllal nemzetközi pénzügyi intézményektől hitelt is vennének fel, mintegy 343 millió euró összértékben.
A külföldi kibocsátások nagyobb része az első félévben jelentkezik, mindjárt januárban 500 millió dolláros globálkötvény-kibocsátást terveznek, amihez már ki is választották a szervezőket. Ezt decemberben egy kisebb, technikai jellegű kibocsátás előzi majd meg. Az ÁKK törekszik a külföldi kibocsátásoknál arra, hogy új befektetői kört célozzon meg, így szóba kerültek fontkötvények is.
A hazai, forintban kibocsátott állampapírok mennyisége ugyanakkor drasztikusan tovább csökken majd. Míg 2002-ben 1239, tavaly pedig 1348 milliárd forint volt a nettó állampapír-kibocsátás (a lejáró papírok értékének levonása után fennmaradó többletmennyiség), az idén már erősen csökkent, 763 milliárdra. Jövőre pedig mindössze 464 milliárd forint lesz ez a szám, csak durván harmada a tavalyinak. Ez várhatóan jelentősen hozzájárul majd a hazai – az alacsony megtakarítási hajlandóság miatt időnként a telítettség jeleit mutató – kötvénypiac tehermentesítéséhez.
A nettó állampapír-kibocsátáson belül az ÁKK elsősorban a hosszú kötvényeket részesíti előnyben. A 464 milliárd forint mintegy 86 százalékát a legalább ötéves papírok kibocsátásával szeretnék megoldani, a többi a legfeljebb egyéves papírokra marad, de úgy, hogy a 2-3 évesek szerepe még csökken is.
Az ÁKK átalakította adósságkezelési stratégiáját, bővítette az eddig használt teljesítménymutatókat (benchmarkokat), jelenleg hatféle ilyet alkalmaznak. Az első az összes adósságon belül a forint és a deviza aránya, ennek célkitűzése jelenleg 68–75 százalék (a forint javára). A második a forintadósságon belül a fix és változó elemek aránya, a fixeknek 61–83 százalék közötti súlyt szánnak. A forintadósság átlagos futamidejét (durációját) növelni szeretnék, cél a 2,5 év plusz-mínusz fél éves futamidő tartása.
A negyedik a devizaadósság kockázatára vonatkozik, itt az a szándék, hogy kockázatcsökkentő (swap) üzletek segítségével 100 százalékig (plusz-mínusz 5 százalék) az euró (pontosabban csak az euró/forint keresztárfolyam) kockázatát fussa a magyar állam. Az ötödik, eléggé tág határok között mozgó ismérv a devizaadósságok kamatának megoszlására vonatkozik fix és változó között. Az utolsó paraméter pedig azt mondja, hogy meghatározzák a kincstári egységes számla optimális egyenlegét, és ekörül plusz-mínusz 50 milliárd forint alatt tartják majd a kilengéseket.
