A mélyrepülést a hét utolsó kereskedési napján elsősorban a befektetők kivonulása generálta a gyógyszerpiacról az öreg kontinensen, bár ebben az ágazat aligha volt ludas. Annál inkább a Merck-botrány kitörése óta kissé ideges amerikai gyógyszerfelügyelet, amely ezúttal az AstraZeneca egyik készítményének mellékhatásait veszi górcső alá. A társaság részvénye csaknem tíz százalékot veszített értékéből, de a rivális GlaxoSmithKline papírja sem úszta meg négyszázaléknyi zuhanás nélkül. Jól szerepelt azonban a bankszektor, az ágazat vonzerejét továbbra is a Dexia és a Sanpaolo IMI közti tárgyalások adják. Az EMI-papír kurzusa 15 százalékkal ugrott meg Londonban, miután a zenei kiadó a viszonylag gyenge első féléves eredmények ellenére is látványosan optimista volt idei teljesítményét illetően.
A fűtőolajkészletek miatti aggályok kiújulása nyomán az USA-ban irányadó könnyűolaj ára hordónként 2,22 dollárral, 48,44 dollárig szökött fel. Ettől aztán a részvénypiaci befektetők kedve is borús lett, amit Alan Greenspan is elősegített a maga eszközeivel. A Fed elnöke ugyanis a frankfurti európai bankkonferencián váratlanul arra figyelmeztette a piacokat: a befektetők megunhatják az USA rekordmértékű fizetésimérleg-hiányának finanszírozását, csökkenhet a dollárban jegyzett papírok iránti külföldi kereslet, azok pedig pórul járhatnak, akik nincsenek felkészülve a magasabb kamatokra.
Az euró árfolyama a Fed-elnök beszéde nyomán visszatért az 1,30 dolláros szint fölé és már csak 103,0 japán jent adnak egy dollárért a bankközi piacon.
Kummer Krisztián