Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőzsde szerint gazdasági és erkölcsi hiba lenne az árfolyamnyereség megadóztatása a jelenlegi helyzetben, ugyanis a hazai tőkepiac fejlődését jelentősen visszavethetné egy ilyen lépés – fejtette ki a Budapesti Értéktőzsde álláspontját Szalay-Berzeviczy Attila elnök egy tegnapi sajtótájékoztatón. A tőzsde – mint mondta – nem az adónem létének jogosultságát vitatja, hanem tervezett bevezetésének időpontját, ugyanis ez jelentősen visszafogná a részvény-megtakarításokat, és hozzájárulna a mostani rossz megtakarítási szerkezet fennmaradásához. Miközben nálunk ugyanis két százalék alatti a megtakarítási szerkezeten belül a részvények aránya, addig Németországban 10, a tengerentúlon pedig 30–40 százalék. (Jelenleg a tőzsdén kívül kötött értékpapírügyleteket 20 százalékos árfolyamnyereség-adó sújtja, míg ez tőzsdei ügyletek esetében 0 százalék.)
A tervezett adófajta bevezetésének pontos részletei ugyan még nem ismertek, de mint Cselovszki Róbert, a Befektetési Szolgáltatók elnöke kifejtette: egyelőre nem hallani arról, hogy a politika lehetőséget akarna teremteni a veszteségelhatárolásra. Ez pedig kifejezetten diszkriminatív a 160 ezer hazai magánbefektető számára. Ráadásul a tőzsde számításai szerint a költségvetéshez a tervezett másfél milliárd forintnál is kevesebb folyna be, és álláspontja szerint a bevezetés a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes.
Szalay-Berzeviczy Attila lapunk kérdésére megerősítette azt az elmúlt napokban tett kijelentését, miszerint a BÉT részvényei akár egy éven belül megjelenhetnek a tőzsdei parketten. A bevezetést a tőzsdeelnök nem tette függővé a Keler Rt. tőzsdébe integrálásától, és akár friss tőke bevonásával is összekötné a nyilvános kibocsátást. Mint mondta, az EU versenyhivatali jóváhagyása után ősszel párhuzamosan kezdődhet meg a munka a BÁT–BÉT integrációjának lezárása, a Keler Rt. részvénycsomagjának megvásárlása, a tőzsdekoncepció kidolgozása, valamint a lengyel tőzsdére benyújtani tervezett pályázat kidolgozása kapcsán. Az utóbbival kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy bár olyan erős ellenfelekkel, mint az Euronext vagy a skandináv tőzsdecsoport kell megküzdeni, Bécs és Budapest együtt igenis tehet versenyképes ajánlatot a szakértők által 100 millió euró értékűre becsült varsói börzére. A közép-európai tőzsdeszövetség ugyanis reális alternatívát kínálhat, hiszen a többi kérővel ellentétben az önállóság és a nemzeti jelleg csak ebben az esetben tartható fenn bizonyosan.
