Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tűnik, végéhez közeledik a Zalakerámia-szappanopera, az ÁÉB tegnapi bejelentése szerint megegyeztek a Lasselsberger osztrák építőipari csoporttal, s maradék 50,11 százalékos Zalakerámia-pakettjüket is értékesítik a szakmai befektetőnek. Az ügylet szeptember 30-án realizálódik – ha bizonyos, meg nem nevezett feltételek teljesülnek –, ekkor kerül sor a tulajdonjog végleges átadására. A bejelentés szerint a megállapodás egyéb pontjainak köszönhetően a két fél közötti pénzügyi és jogi viták is nyugvópontra jutottak. A megegyezés nem érhette meglepetésként a piaci szereplőket, hiszen az ÁÉB vélhetően nem akart már hosszú távon Zalakerámia-tulajdonos maradni, de a Lasselsberger sem azért vásárolta be magát a csempecégbe, hogy kissebségben ücsörögjön. A két fél között a vita egyébként – amely korábbi értesülések szerint végül a tőzsde mellett működő választott bíróságon kötött ki – egyes zalakerámiás vagyonelemek eltérő értékeléséből adódott. Röviden: a Lasselsberger – miután megvásárolta a Zalakerámia egy részét az ÁÉB-hez köthető Intergazprom Investtől (I.G.P.I.), s megállapodást kötött az ÁÉB-csomag későbbi megvásárlására – úgy találta, nem az van a cégben, amit az eladó mondott. A kirobbant nézeteltérés eredményeként az ÁÉB végül nem adta oda részvényei jelentős hányadát a Lasselsberger által tett nyilvános vételi ajánlatba, s megtartva 50 százalék feletti részesedését meglehetősen erős alkupozícióból tárgyalhatott a vevővel.
A mostani üzlettel nem lesz újabb nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettsége a Lasselsbergernek, hiszen már tett egy ilyet, amellyel befolyása átlépte a bűvös 33 százalékos határt. Persze ha ki szeretné vezetni a papírokat a tőzsdéről, akkor ehhez tőzsdei ajánlat szükséges vagy újabb nyilvános vételi ajánlat. Ennek meglenne az az előnye a Lasselsberger szempontjából, hogy ha befolyása az ajánlat során átlépné a 90 százalékos határt – ami jelenlegi, 39,59 százalékos tulajdonrésze mellett nem tűnik nehéznek az ÁÉB 50,11 százalékával – akkor kiszoríthatná a kisebbségi részvényeseket. A kiszorítás sajáttőke-értéken kellene történjen, ami a legutóbbi Zalakerámia-jelentés szerint 2404,7 forint nem konszolidáltan, magyar számviteli adatok alapján. (Kérdés, akar-e az osztrák cég ennyit adni az ÁÉB-nek a korábbi 2350 forint után, azonban kamatokat is figyelembe véve ennyi pluszt talán elvisel a féléves finanszírozás.)
Ha az üzlet létrejön, 2350 forintot mindenképpen kaphatnak a kisebbségi részvényesek, ajánlat nélkül is. A Lasselsberger ugyanis a tranzakcióval átlépi az 50 százalékos tulajdoni küszöböt, s ekkor a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében köteles forgalmi értéken megvenni a kisebbségi papírokat. Ez nem lehet alacsonyabb annál a legmagasabb árnál, amennyit a Lasselsberger a cégbírósági bejegyzést megelőző félévben fizetett a Zalakerámia-részvényekért, azaz minimum 2350 forintnál. A Zalakerámia-részvények a tegnapi kereskedésben 2200 forintig emelkedtek a korábbi, 2100 forint alatti szintről. Az, hogy a fenntiek fényében megéri-e ezen az áron vásárolni, leginkább attól függ, szeretne-e pontot tenni, s ha igen, milyen gyorsan a Lasselsberger a Zalakerámia tőzsdei szereplésének végére.
