Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége tegnap közleményben arra kérte a kormányzó pártokat, alaposan fontolják meg az árfolyamnyereség-adó tervezett újbóli bevezetését, ez véleményük szerint ugyanis közvetlenül 160 ezer kisbefektetőt érint kedvezőtlenül, s közvetve 2,2 millió ember megtakarításaira lehet rossz hatással. A szövetség úgy gondolja, hogy egy ilyen lépés egyrészt ellentétes a kormány befektetésösztönző politikájával, másrészt az emlegetett költségvetési érvek sem támasztják alá.
A BSZSZ állásfoglalását a koalíciós pártoknak a jövő évi költségvetés kapcsán folytatott vitája nyomán tette közzé. A vita során az MSZP-hez tartozó politikusok kijelentették: kitartanak az árfolyamnyereség-adó bevezetése mellett. A tőzsdei forgalom mintegy 70 százalékát adó tíz befektetési vállalkozást tagjai között tudó szervezet szerint a kormánynak inkább azon kellene gondolkodna, miként lehetne a lakosság öngondoskodását elősegíteni. Probléma ugyanis, hogy a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága igen alacsony, s azon belül is kicsi a tőzsde befektetések aránya, alig 1,5 százalék.
A 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt közvetlenül érintené hátrányosan az adó bevezetése, míg a nyugdíjalapokon, a befektetési jegytulajdonosokon és a biztosítókon keresztül a likviditás várható csökkenése miatt több mint kétmillió ember megtakarítására hathat negatívan az intézkedés. Az árfolyamnyereség-adó eltörlését választási ígéretei közt megfogalmazó kormány részéről a BSZSZ szerint a teher újbóli bevezetését költségvetési érvek sem támasztják alá. Ebből az adónemből ugyanis korábban évente mintegy 3 milliárd forintnyi bevétele származott a költségvetésnek, ami a teljes bevételi oldal mindössze 0,3 ezreléke. Ráadásul ehhez mérten tetemes többletköltséget okozna a szövetség vélekedése szerint a beszedés és ellenőrzés is.
