Egy százalék híján 50 százalékos részesedést szerzett a Danubius Hotels Rt. a Gundel éttermet, s az ahhoz kapcsolódó üzletágakat üzemeltető társaságban. A kapcsolódó üzletágak a Bagolyvár éttermet, a Mádon és Egerben található borpincészetet, valamint a Gundel márkanevű termékek forgalmazását jelenti. A Danubius többségre törekszik, s ha a versenyhivatal is áldását adja az ügyletre, akkor tulajdonrésze hamarosan további 17,6 százalékkal, 66,6 százalékosra nőhet. Az akvizíció után a Gundel márkanevet megtartva azt tovább kívánja fejleszteni a Danubius, ugyanakkor a szállodacég fel kívánja használni a Gundel tapasztalatait az éttermek üzemeltetésében.
A Gundel-csoport tavalyi árbevétele 1,7 milliárd forint volt, amelynek 88 százaléka az éttermek üzemeltetéséből, 12 százaléka pedig termelő és kiskereskedelmi tevékenységből származott. A Gundel tavalyi nyereségét, illetve a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Az étteremcég árbevétel-arányos nyeresége jóval magasabb volt a Danubius-csoport átlagánál – válaszolta kérdésünkre a vezérigazgató. A Gundel név egyébként nem idegen a Danubiustól, hiszen a privatizációt megelőzően működött egy Gundel étterem a Gellért Szállóban is. A kisebbségi tulajdonos az eddigi többségi részt birtokló LL Partners (Ronald S. Lauder és George Lang) marad a megvásárolt cégben. Az USA rendszerváltáskori bécsi nagykövete és a magyar származású, világhírű New York-i vendéglős 1992-ben az akkori hírek szerint mintegy 8,5 millió dollárt fektetett a Gundelbe. A Danubius-akvizíció ára nem ismert, de a két eddigi tulajdonos aligha szállt ki nyereség nélkül a Gundel feléből.
A második negyedévben folytatódtak a szállodacsoportnál az első negyedben tapasztalt kedvező folyamatok – mondta a vezérigazgató. A tavalyi év hasonló időszakához mérten növekvő foglaltsági adatok mellé azonban most alacsonyabb szobaárak párosulnak. Betegh szerint a fapados légitársaságok térnyerése is szerepet kaphatott abban, hogy csökkent tavalyhoz képest az egy vendégre eső átlagos költés nagysága.
A Danubiusnál egyébként az idei második negyedév lesz hosszú idő óta az első, amikor nem a devizaárfolyamok változása lesz a meghatározó az eredményesség alakulásában. A tavalyi év végén egymilliárdot meghaladó nem realizált árfolyamveszteséget, majd március végéig 585 milliós nyereséget elkönyvelő cég pozíciói nem változhattak jelentősen. A forint árfolyama ugyanis március végén nagyjából ugyanott volt az euróval és a dollárral szemben is, mint június utolsó napján, s a román lej kurzusa sem változott jelentősen a nagy devizákhoz képest.
