Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Fővárosi Bíróság végzésében felfüggesztette az Édász-részvényekre tett önkéntes nyilvános vételi ajánlatot jóváhagyó felügyeleti határozat végrehajtását. A PSZÁF-határozat felfüggesztésére azért került sor, mivel egy részvényes a bíróságon megtámadta azt, mondván, a nyilvános vételi ajánlat jogellenesen tartalmazta a kiszorítás lehetőségét. A felperesek álláspontja szerint – a NAPI Gazdaság értesülései szerint – a kiszorítás ebben az esetben nem lehetséges, mivel az ajánlattevő E.ON Hungária már az ajánlat meghozatala előtt rendelkezett 90 százalék feletti befolyással az Édászban, s nem az ajánlat során szerezte azt meg. A felfüggesztést a perbe szálló kisrészvényesek azért kérték, mivel ha lezajlik a kiszorítás, akkor a határidőben át nem adott részvények tulajdonosai már csak az érvénytelenített papírok ellenértékére tarthatnának igényt, s ez számukra – álláspontjuk szerint – jóvátehetetlen károkat okoz.
A felügyelet – talán okulva a Brau-ajánlaton, ahol a bírói felülvizsgálat kérelme automatikus felfüggesztést eredményezett – a határozat azonnali végrehajtását rendelte el. Az azonnali végrehajtásra a PSZÁF szerint azért volt szükség, mivel ennek hiányában az esetleges jogorvoslati kérelmek bizonytalan jogi helyzetet teremtenének, ami a befektetők károsodását és a tőkepiac általános sérelmét okozhatná. Ugyanakkor a bírói végzés szerint nem elegendő, ha a felügyelet csak a tőkepiac általános érdekeire és általánosságban a befektetők védelmére utal. Ehelyett pontosan meg kellett volna jelölnie, mely befektetők mely érdeke és miért érdemel olyan védelmet, amely szükségessé tenné az azonnali végrehajtást. Az indoklás szerint az, hogy a közigazgatási – így a felügyeleti – határozatok ellen bárki jogorvoslati kérelemmel élhet, nem okoz olyan helyzetet, amely a tőkepiac általános érdekét vagy a befektetőket sértené.
A bírói végzés meglehetősen érdekes helyzetet teremt. Egyrészt a felfüggesztés egyelőre meggátolhatja a kisbefektetők Édászból való kiszorítását, ugyanakkor a Dédász- és a Titász-részvények esetében ilyen nem történt, így elvileg a két másik E.ON-tulajdonú cégben ettől még folytatódhat az eljárás. (Persze ezeket is felfüggeszthetik, hiszen a Budapesti Értéktőzsde mindhárom cégnél a felügyeleti állásfoglalásra vár, vajon törölhetőek-e a kiszorítás miatt az értékpapírlistáról.)
Eközben ha bebizonyosodna, hogy az E.ON nem szoríthatja ki a kisrészvényeseket, az még nem érintené azok értékesítési lehetőségeit. Ugyanis a nyilvános vételi ajánlat lezárását követő 30 napban nemcsak az ajánlattevőnek van vételi joga a megmaradt részvényekre, hanem a kisrészvényesek is felajánlhatják megvételre papírjaikat. Ráadásul a kisrészvényesek ezen joga független attól, hogy az ajánlattevő mennyi papírral rendelkezett az ajánlat előtt.
