Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint a nyilvános vételi ajánlat lezárultakor változatlanul kibékíthetetlen az ellentét a Zalakerámia Rt. két nagytulajdonosa között. A cég rendes éves közgyűlésén - amely az április végi felfüggesztés után pénteken folytatódott - csak az Általános Értékforgalmi Bank szavazta meg a tavalyi beszámolók elfogadását, a Lasselsberger nemmel voksolt. A Zalakerámia-részvényekért ma záruló nyilvános vételi ajánlatában 2350 forintot kínáló Lasselsberger Ceramics (most 28 százalékos tulajdonos) fő kifogása a jelentéssel kapcsolatban a hazai anyavállalat egyedi mérlegében jelentkező veszteség volt. A gyorsjelentés februári közzétételekor még egymilliárd körüli nyereséget mutató magyar anyavállalati eredmény az immár leginkább ÁÉB-es delegált igazgatóság beszámolója szerint a román lej hiperinflációja miatt szükséges korrekciók következtében 600 milliós mínuszt mutat.
A bukaresti Cesaromban történt befektetést ugyanis lejben tartja nyilván a Zalakerámia Rt., így a román fizetőeszköz leértékelődése miatt arra a számviteli törvény szerint értékvesztést kellett elszámolni. Ez áll a menedzsment által a Pénzügyminisztériumtól kért állásfoglalásban is, igaz, a szaktárca levelében megjegyzi, ezt ellensúlyozni lehetne a részesedés piaci értékre történő értékhelyesbítésével. A Zalakerámia menedzsmentje ez utóbbit azért nem tette meg, mivel ez ellentétben állt volna az eddig alkalmazott számviteli politikával - hangzott az igazgatóság válasza. Időközben lezárult a cégnél végzett vagyonértékelés is, amely a korábbi tájékoztatás szerint nem tárt fel vagyonvesztést. Márton Péter, a Lasselsberger vezérigazgatója szerint viszont a jelentés igenis vagyonvesztésről szól. A Lasselsberger Ceramics Kft.-t képviselő részvényesi meghatalmazott is hasonlóan értelmezte az adatokat, a saját tőke mintegy egytizedére rúgó hirtelen veszteséget (a Cesaromnál ez körülbelül 2 milliárd forint) vagyonvesztésnek nevezve. Az igazgatóság ugyanakkor csak egyszeri, a számviteli elveknek való megfelelés miatti technikai jelenségről beszélt.
A ma záruló nyilvános vételi ajánlat talán legfontosabb kérdése, hogy az Általános Értékforgalmi Bank odaadja-e 50 százalék feletti részvénycsomagját vagy sem. Érdekes, hogy a bank a közgyűlés folytatásán immár nem a korábbi 56,28 százalékos pakettjével szavazott, hanem ennél egy jó 5 százalékkal kisebb csomaggal.
Ez akár meg is magyarázhatja az elmúlt napok hatalmas Zalakerámia-forgalmát a Budapesti Értéktőzsdén, piaci megfigyelők szerint ugyanis ebben az időszakban 2250 forintos limitáron a bank szinte korlátlan eladó volt a csempegyári papírokból.
A jelek mindenesetre arra utalnak, hogy a Lasselsberger nem azt a vagyont találta a Zalakerámiában, mint amire számított. Ennek fényében racionális döntés lenne az ÁÉB-től az ajánlatban minél több Zalakerámia-részvénytől megszabadulni. Ugyanakkor a HVG értesülései szerint a Lasselsberger időközben a tőzsde mellett működő választott bírósághoz fordult a vagyonvesztés miatt. Egy ilyen perben viszont az esetleg védekező pozícióba szoruló ÁÉB számára stratégiai fegyver lehet, ha magánál tartja a Zalakerámia 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedését, így kényszerítve mihamarabbi egyezségre a sokat fizető, de kapun kívül maradó Lasselsbergert. Ez egyébként számításaink szerint nem is lenne túl kényelmetlen pozíció az ÁÉB számára. Ha figyelembe vesszük a bankhoz közel álló részvényesek bekerülési árát a Zalakerámia-részvényekre, s a Lasselsbergernek 2350 forinton eladott részvények értékét, kiderül, hogy az 50 százalékos csomag ha nincs is ingyen, azért összességében nem került túl sokba az ÁÉB-nek...
