Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy magánszemély a lapunknak eljuttatott beadványában arra kéri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy határozatában utasítsa el az E.ON Hungária Rt.-nek a Titász, Dédász és Édász részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatát. Az ok a tavalyi osztalék kifizetése körüli bizonytalanság. Az E.ON Hungária Rt. a három áramszolgáltató cég közül kettőnél – a Titásznál és a Dédásznál – a tavalyi mérlegben szereplő, egy részvényre jutó saját tőke értékén határozta meg az ajánlati árat. Jelezte azt is, hogy ezen az árfolyamon ki is szorítaná a kisebbségi részvényeseket. Az Édász esetében az ajánlati ár magasabb lett a saját tőkénél, ennek oka, hogy a 180 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár is magasabb.
A három áramszolgáltató cég közgyűlései ugyan meglehetősen magas (Dédász: 1000, Édász: 1330, Titász: 835 forint) osztalékról döntöttek, azonban nem határozták meg a kifizetés kezdőnapját. Az eddigi tájékoztatásokból is csak annyi derült ki, hogy a kérdéses időpontot május 28-áig közzéteszik. A beadványt készítő részvényes szerint a körülmények arra engednek következtetni, hogy a három cég igazgatósága az ajánlattevő E.ON-nal összehangolt módon arra készül, hogy az osztalékot csak a vételi ajánlat lezárulta után, a kisebbségi részvényesek kiszorítását követően kezdje el fizetni. Az aggódó befektető szerint az E.ON így több száz millió forintos extraprofithoz juthat a kisebbségi részvényesek rovására.
Ezen felül a részvényes úgy véli, célszerű lenne megvizsgálni, felmerülhet-e a bennfentes kereskedelem lehetősége, véletlen-e az időpontok egybeesése, s az osztalékfizetéssel kapcsolatos halogatás. Ráadásul a beadvány készítője szerint a kiszorítási eljárás felvetése is törvénytelen, mivel az ajánlattevő – tekintve, hogy már a nyilvános ajánlat előtt is 90 százalék fölötti részesedéssel rendelkezett az áramszolgáltatókban – erre nem lenne jogosult.
Az osztalék mindenesetre kényes kérdésnek tűnik a kiszorítással végződő nyilvános ajánlatok szempontjából. A kiszorításnál ugyanis az ajánlati árfolyam mellett az egy részvényre jutó sajáttőke-érték a mérvadó a minimális ár szempontjából, amelyet a kisebbségi részvényesek kapnak. A saját tőke sajátja azonban, hogy az már az osztalékként kifizetendő összeg levonása nyomán alakul ki, a korábbi saját tőkéből és az előző évi mérleg szerinti eredményből. Ha valóban a részvényes által felvetett forgatókönyv valósulna meg, az azt jelentené, hogy az ajánlettevő a Titásznál és az Dédásznál papíronként 1000 és 835 forintot megspórol a kiszorításnál az osztalék miatt, ráadásul az osztalékot is ő vágná zsebre.
Bakács István, az E.ON Hungária Rt. igazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére azt válaszolta, hogy az osztalékfizetés kérdésében az érintett társaságok igazgatósága az illetékes, s a kifizetés kezdőnapjáról az érintett társaságok közgyűlésének döntése értelmében május végéig közlemény jelenik majd meg.
